Csányi: Ez lenne a minimum

„Kiváló játékot” vár a csapattól az Európa-bajnokságon, és azt, hogy „próbáljon továbbjutni a csoportjából”.

A nagy nemzetközi tornán legutóbb 1986-ban szereplő magyar együttes csütörtökön, idegenben 1-0-ra, vasárnap, hazai környezetben pedig 2-1-re győzte le Norvégiát az Európa-bajnokság pótselejtezős párharcában, ezzel kijutott a jövő évi, franciaországi viadalra.

A sportvezető az M4 Sport hétfő esti, Sport7fő című műsorában elárulta, hogy az elmúlt éjszaka keveset aludt, mert a siker apropóján sokáig ünnepeltek és beszélgettek „futballkedvelő társaságban”. Az oslói győzelem után előbb örült, utána viszont aggódni kezdett a visszavágó miatt, ezért Priskin Tamás vasárnapi gólja „felért egy nyugtatóval” a számára. Onnantól kezdve már „érezni lehetett, hogy van tartása a csapatnak” – vélekedett. Kiemelte, hogy a közönségnek is komoly szerepe volt a sikerben, hiszen minden mérkőzésen nagyszerűen buzdította a nemzeti együttest.

Felidézte: rossz érzés volt, hogy a pótselejtező sorsolása előtt minden lehetséges ellenfél a magyarokkal szeretett volna összekerülni, de aki látta a vasárnapi mérkőzést, az az Európa-bajnokságon szerinte már nem akar a magyarokkal találkozni. A felkészülés kapcsán elhangzott, hogy a Horvát Labdarúgó-szövetség elnöke, Davor Suker máris jelezte, hogy márciusban szívesen játszanának edzőmeccset Magyarországgal.

A magyar válogatottat Pintér Attila, Dárdai Pál és Bernd Storck személyében három különböző szövetségi kapitány irányította a selejtezősorozatban. Csányi felidézte: minden időszak nagyon nehéz volt, amikor váltaniuk kellett a szakmai stábban. Hangsúlyozta: korábban azt remélte, hogy Dárdai juttatja ki a csapatot Franciaországba, nem gondolta, hogy a nyár végén el kell köszönniük tőle, ezért Storck kinevezése kényszerdöntés volt.

Ezzel kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte: kézenfekvő volt a német edző megbízása, hiszen az MLSZ sportigazgatójaként már ismerte a magyar mezőnyt, a fiatalokat és a felnőtt válogatott játékosokat is. Csányi úgy fogalmazott: bebizonyosodott, hogy a „munkamániás, jó szakember” kinevezése jó döntés volt, „mert bátran nyúlt a fiatalokhoz, ami sajnos nem gyakori Magyarországon”.

A kapitányi poszton nem vetődött fel váltás a pótselejtező előtt. A szakmai stáb tagjainak cseréjét Storck kérte, és mivel szabad kezet kapott, természetes volt, hogy a szövetség vezetői ezeket jóváhagyják. Az Európa-bajnokság végéig biztosan kettős funkciót tölt be az MLSZ-ben, tehát a sportigazgatói és a szövetségi kapitányi feladatokat is ellátja. Az új kapitányi szerződése jövő nyárig szól, de nem biztos, hogy csak addig marad a válogatott élén, hiszen hosszabb távon is számolnak vele. Ugyanakkor a feladatait meg kell osztania, nagyobb stábra lesz szüksége – Csányi ezt azzal indokolta, hogy az utánpótlás-válogatottak nem szerepelnek sikeresen.

Az MLSZ elnöke elmondta, hogy ő és Bernd Storck is jó kapcsolatot ápol az NB I-es klubokkal. Bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az Eb-kijutás hozadékaként megduplázódik a labdarúgók száma Magyarországon.

A magyar válogatott Európa-bajnoki részvételével kapcsolatban egyelőre nem fogalmaztak meg elvárást, mert nem szeretnék, ha a játékosokat és a stáb tagjait nyomasztanák a számszerű célok. A maga részéről „kiváló játékot” vár a csapattól, és azt, hogy „próbáljon továbbjutni a csoportjából”. „A labdarúgók és a stábtagok szellemiségét ismerve úgy gondolom, ki vannak éhezve a sikerre, és mindent megtesznek érte” – vélekedett Csányi Sándor.

Hangsúlyozta: fontos, hogy a jövő nyárig tartó időszakban is fejlődjön a csapat, a jövő ősszel rajtoló világbajnoki selejtezősorozatban se legyen esélytelen, az Európa-bajnokságok esetében pedig a kijutás legyen a minimális elvárás. Ami a szakmai kérdéseket illeti: abban egyetért Bernd Storckkal, hogy a magyar futballisták erőnlétét javítani kell, mert a hazai képzés ezen a területen nem megfelelő, ahogyan az egyéni képzés terén sem. A német edzőnek van terve, hogyan lehetne a legtehetségesebb utánpótlás-játékosok edzésprogramját központilag szabályozni.

A magyar válogatott keretének egyik legtapasztaltabb tagja, Gera Zoltán is megszólalt a műsorban. Elmesélte, hogy a kijutás kiharcolása után először a 2003-as, Lettország elleni vereség jutott eszébe, amellyel eldőlt, hogy a magyarok nem vehetnek részt a portugáliai Eb pótselejtezőjén. Azt a kudarcot nagy törésnek, hatalmas csalódásnak, a mostani sikert viszont pályafutása csúcsának nevezte – annak ellenére, hogy tíz évig futballozott Angliában, és 2010-ben Európa-liga-döntőben is pályára léphetett. „Nagyobb nyomással jár a válogatottban játszani, mint az angol élvonalban” – szögezte le a Ferencváros 36 éves középpályása.

Elárulta: a válogatott keret tagjai az egyik internetes oldalon létrehoztak egy zárt fórumot. A szurkolók „meglepődnének, ha nyilvánosságra kerülnének az ott folytatott beszélgetések”, amelyek elképesztő összetartásról tanúskodnak. Hozzátette: ez mindig jellemző volt az együttesre, de mostanság különösen – erre az Észak-Írország elleni, idegenbeli döntetlen utáni időszak jó példa volt. A belfasti pontvesztést elmondása szerint tragédiaként élték meg.

Gera reméli, hogy nem sérül meg jövő nyárig, és ott lehet az Eb-n, ahol a lehetséges ellenfelek közül az angol és az olasz válogatottnak is örülne. Ami a siker legfontosabb összetevőit illeti: szerinte a labda nélküli mozgásokban, illetve a „mai futball alapját jelentő fegyelmezett védekezésben” sokat fejlődött a társaság. Egyetért az előző szövetségi kapitánnyal, Dárdai Pállal abban, hogy a német Hertha BSC fiatal edzője rakta le a sikercsapat alapjait, amire lehetett építkezni.