A csapat, amely levette a mellényt a nagyokról

Az NB III-as csapatnál a sikerek ellenére ügyelnek arra, hogy mindenki két lábbal a földön álljon.

Havasi Zsolt
2015. 12. 01. 19:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben együtt készülünk az őszi idény utolsó mozgására, a játékosok felidézik: az elmúlt hetekben jócskán kijutott nekik a gratulációkból. Amikor a sportszár igazítása közben felvetem, mit szólnak ahhoz, hogy a Magyar Kupa negyeddöntőjében újabb első osztályú ellenfelet, a Békéscsabát kapták, nagy részük csak könnyed mosollyal válaszol. Végül is ebben a gesztusban benne van minden: vertek már meg papíron erősebb csapatot is, nem is egyet. A rádióból szóló elektronikus zene ütemeit és az öltöző sarkában a migránsválságról folyó diskurzust a vezetőedző érkezése borítja csendbe. Rövid tájékoztatás az edzés utáni bankettről, négy darab ötfős csapat elosztása, és indulhatunk is a fűtött, műfüves sátorba.

Az örömfoci során minden apró bakit és szép megmozdulást hangos kommentár kísér. Mikor egyikük elesik a labdában, jön a labdarúgóberkekben megszokott mondat: „Öreg, ha lefekszel, kapcsold le a villanyt!” A másfél órás játék során az ősz hajú edző, Kovács Zoltán oktatja a fiatalokat, kollégája, Pókos Csaba pedig két meccs között elmeséli, hogy nem volt azért mindig fenékig tejfel az élet. „A szezon elején elmaradt néhány edzés. Nem lehetett tudni, hogy az NB III-ban vagy a megye I-ben indulunk. Egyáltalán meglesz-e az anyagi háttér” – mondja. De megoldódott minden, a kérdőjelek helyére pont került, az együttes a bajnokság negyedik fordulójára igazi csapattá érett, az átigazolások során pedig kifejezetten figyeltek arra, hogy csak olyanok kerüljenek a klubhoz, akik alá tudják rendelni magukat a csapat érdekeinek – fejezi be gondolatmenetét Pókos.

A röpke eszmecserének pedig épp jókor van vége, ugyanis az ötperces pihenő letelte után újra a játéké a főszerep. A korábbi Vasas- és Kaposvár-játékossal, Fenyvesi Olivérrel egy csapatban a sokpasszos játékot igyekeztünk megvalósítani – több-kevesebb sikerrel. Két kapufa itt, egy gól ott, és már vége is a rövid, de annál pörgősebb játéknak, amely után az elemzésé a főszerep. Kiderül a Magyar Kupa-menetelés kulcsa: „egységesebbek voltunk” – fejti ki röviden a siker esszenciáját a Pécsett tanuló Fenyvesi. Hozzáteszi, ha rangsorolni kellene a három csapatot, akkor a Honvéd viselte a legnagyobb mellényt.

A passzoktól és bekiabálásoktól visszhangzó sátor zaját Németh Zsolt sípszava csöndesíti el. Vége az örömfocinak. Legalábbis erre az évre. Folytatás jövőre, továbbra is két fronton.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.