Blattert – Michel Platinihez hasonlóan – első lépésben október 7-én 90 napra tiltotta el a FIFA etikai bizottsága, mert korrupció gyanújával eljárást folytat ellene a svájci szövetségi rendőrség.
Minden lehetőséget meg fog ragadni nevének tisztázására Joseph Blatter. A döntés bejelentése után jelezte, először a FIFA fellebbviteli testületéhez fordul, majd a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS), és ha szükséges, polgári bíróságon támadja meg az elmarasztaló határozatot.
Zürichi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: elárulták és bokszzsáknak érzi magát. „Az etikai bizottság hivatott dönteni arról, hogy etikus volt-e, ami történt, de nem foglalkozik a tényekkel, és megpróbál valami olyat kreálni, ami nem igaz” – tette hozzá.
A döntést a Hans-Joachim Eckert bíró által vezetett független etikai bizottság írott állásfoglalásában jelentette be. Indoklásában „összeférhetetlenséget” és „hűtlen kezelést” említett, s jelezte: a 2011-ben Blatter által Platininek utalt kétmillió svájci frankos kifizetésnek „semmilyen jogalapja nem volt”.
A testület a dokumentumban felsorolta a FIFA etikai kódexében foglalt pontokat és előírásokat, amelyeket Blatter és Platini megszegett, valamint jelezte, hogy mindkét sportvezető esetében elutasította azt az indoklást, hogy a kifizetés egy szóbeli megállapodás alapján történt. Az etikai bizottság azt írta, személyes meghallgatásakor Blatter nem tudta elfogadható okkal alátámasztani az átutalást, Platini pedig saját maga helyett az ügyvédjeit küldte el a zürichi meghallgatásra.
Az etikai bizottság most még pénzbírságot is kirótt, Platininek 80 ezer svájci frankot (23,4 millió forint) Blatternek pedig 50 ezret (14,6 millió forint) kell fizetnie.
A 79 éves Blatter 1998 óta vezeti a FIFA-t, a 60 esztendős Platini pedig – aki a FIFA alelnöke is egyben – 2007 óta az UEFA-t, és egészen az októberi eltiltásig ő számított a február 26-án esedékes FIFA-elnökválasztás esélyesének.
Mindkét sportvezető fellebbezhet még a FIFA-nál, majd a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál (CAS) is.
A FIFA vezető pozíciójára így változatlanul öten pályáznak hivatalosan: Ali bin al-Husszein jordán herceg, a FIFA végrehajtó bizottságának korábbi tagja, Gianni Infantino, az európai szövetség (UEFA) főtitkára, Jérome Champagne, a FIFA korábbi főtitkár-helyettese, a bahreini Salman Bin Ibrahim al-Kalifa sejk, az Ázsiai Labdarúgó Szövetség (AFC) elnöke, valamint Tokyo Sexwale dél-afrikai üzletember.
A FIFA történetének legnagyobb botránya idén májusban robbant ki, miután Zürichben, két nappal a FIFA-elnök megválasztása előtt a svájci rendőrség az amerikai ügyészség kérésére a szervezet hét magas beosztású illetékesét vette őrizetbe korrupció vádjával. Összességében 12 ország 18 jelenlegi és egykori futballvezetője ellen emeltek vádat. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint ők az elmúlt 24 évben 150 millió dollár kenőpénzt fogadtak el.
A történtek ellenére Blattert két napra rá újraválasztották a FIFA élére, de négy nappal később maga mondott le a nemzetközi szövetség tekintélyét megtépázó korrupciós botrány miatt.
Legutóbb, december elején a szervezet két alelnökét, a hondurasi Alfredo Hawit és a paraguayi Juan Ángel Napout tartóztatták le vesztegetés vádjával, az etikai bizottság egy nappal később mindkettejüket 90 napra felfüggesztette.
