A magyaroknál alig játszanak kevesebben az európai topligákban – derült ki a svájci Centre international d'étude du sport (CIES) Football Observatory januári jelentéséből. A Futballkutató Intézet megvizsgálta az öreg kontinens válogatottjainak 2015-ös meccseit, a magyar válogatottnak kilenc mérkőzése volt a tavalyi naptári évben, ezeken Dzsudzsák szerepelt a legtöbbet, 775 percet (azaz átlagban meccsenként több mint 86 percet).
A magyar csapatnál csak az Európa-bajnok Spanyolország válogatottja volt idősebb: náluk 29 év volt az átlagéletkor, míg a magyaroknál 28,7 (a legfiatalabbak kissé meglepő módon az angolok voltak). A legidősebb európai focisták között két magyar is szerepelt: Király Gábor és Gera Zoltán. Kádárék az egyik legmagasabb csapat Európában: a 185,4 centiméteres átlagmagassággal ötödikek a rangsorban, de az első helyezett szerbektől is csak két milliméterrel maradnak el. Egyébként a legalacsonyabb válogatott a címvédő spanyol volt, amelynek átlagmagassága a 180 centimétert sem érte el. Még egy mutatóban kerültek az élmezőnybe Juhász Rolandék: a magyar csapat a harmadik legnehezebb volt nyolcvan kilogrammos átlagsúlyával – csak a szerbek és a svédek bizonyultak nehezebbnek 10-10 dekával.
Jó pár – a futballteljesítménnyel inkább összefüggésben álló – mutatóban viszont elmarad Európa élmezőnyétől a Bernd Storck vezette nemzeti csapat. Az angoloknál például mindenki hazai csapatban játszott, míg a másik véglet a bosnyák és az északír válogatott volt, ahol mindenki külföldön focizott. A magyarok ebben a tekintetben a középmezőnyben szerepeltek: a válogatott játékosok 54,6 százaléka játszott külföldi csapatban. A labdarúgás nemzetköziségét jól jelzi, hogy az európai országok válogatottjaiban szereplő focisták 65,1 százaléka külföldön keresi a kenyerét.
A magyar válogatott focisták 88,7 százaléka első osztályú bajnokságban játszik (ebben azért az NB I is benne van ), ezzel szintén az alsó harmadban szerepel. Az északírek ebből a szempontból a leggyengébbek (54,5 százalék), mivel főként az angol alacsonyabb ligákban fociznak. Beszédesebb, és a válogatott színvonalát jobban jelző adat, hogy a magyarok 8,4 százalékának volt olyan csapat a munkaadója, amely az európai topligákban (angol, spanyol, német, olasz és francia első osztály) szerepel. Ez a negyedik legrosszabb arány Európában, ahol az oroszok vannak a lista alján: mindössze a focisták 0,7 százaléka focizik jelenleg a topligákban (hol van már a 2008 utáni orosz exodus, amikor Arsavinok és Zsirkovok rajzottak ki Európába!).
A honosításokkal kapcsolatban is érdekes statisztikát közölt az intézet: 2015-ben volt olyan válogatott, amelyben több volt a külföldön született focista, mint a „hazai”. Albániáról beszélünk, 63,9 százalék (majdnem kétharmad!) volt a külföldi focistájuk. Mögöttük Svájc végzett 41,7 százalékkal – ők az Eb-n egy csoportban szerepelnek majd, ráadásul az albánoknál hét svájci születésű játszhat majd a csoportmeccsükön, míg a svájciaknál három albán (köztük a legismertebb, Xherdan Shaqiri). Magyarország itt a középmezőnyben szerepel (9,6 százalék), de voltak válogatottak, ahol egy honosított sem volt: Csehország, Izrael, Románia, Oroszország és Szerbia.
