Horvátország évek óta ontja a tehetségeket, az európai nagy csapatok szívesen szerződtetnek fiatal délszláv labdarúgókat. A svájci sportkutató szervezet, a CIEE 2014-es felmérése alapján két horvát egyesület, a Dinamo Zagreb és a Hajduk Split Európa tíz legjobb utánpótlás-nevelő klubja közé tartozik, a Dinamo 50, a Hajduk 49 játékost adott Európa legszínvonalasabb bajnokságaiba.
– Nyolc évvel ezelőtt három-kettőre legyőztük az angolokat a Wembley-ben, utána mindenki ezt kérdezte tőlünk, vajon mi lehet a horvát futball titka. Nagy bölcsességet ne várjon tőlem, de bizton állíthatom, hogy nálunk a kormány nem támogatja kiemelten a futballt, mint Magyarországon. Bárcsak nálunk is így lenne! A Horvát Olimpiai Bizottság évente 18 millió euróval járul hozzá a labdarúgó-szövetség működéséhez, és a tévéközvetítési jogok értékesítéséből befolyó összeg sem jelentős, 1,1 millió eurót osztanak szét a tíz első osztályú klub között – tudtuk meg Nikola Lipovac horvát labdarúgó-szakírótól.
Lipovac szerint történelmi távlatból érdemes értelmezni a horvát futball- és sportsikereket. Az ország 1991-ben kiáltotta ki a függetlenségét, az elhúzódó délszláv háborúban egységbe forrt horvátokban buzog a nemzeti öntudat, és a hazaszeretet megnyilvánul a sportban. Egy horvát sportoló az utolsó csepp véréig küzd önmagáért, az eredményért és a hazájáért. A függetlenség kivívása óta kisebb a versenyhelyzet, mint egykor a föderális berendezkedésű Jugoszláviában, ahol egy horvátnak meg kellett küzdenie a szlovén, szerb, bosnyák vetélytársakkal. Ma már könnyebb az érvényesülés, de a harci szellem akkor ivódott bele a délszláv sportolókba.
A horvát futball edzőfejedelmekben nem bővelkedett. Nikola Lipovac a legjobb edzők között a korábbi magyar kapitányt, Bukovi Mártont nevezte meg, aki a Gradanski Zagreb és a Dinamo Zagreb csapatánál dolgozott az ötvenes évek közepén és a hatvanas évek elején. Egy másik generáció kapitánya volt Miroslav Blazevic, az 1998-as világbajnoki bronzérmes csapat edzője. A klubfutball inkább a játékosneveléssel, semmint az eredményekkel van elfoglalva, ebből következik, hogy a Dinamo hiába szerepelt háromszor a BL-főtáblán, senki sem az edző nevére emlékszik.
– Huszonegy éven aluli játékosokat bátran bedobnak a mély vízbe, marketing célból övék a tízes mez és az összes fontos pontrúgás. Máris ott a menedzser, aki viszi őket külföldre – magyarázza Nikola Lipovac, de határozottan állítja: a Real Madrid és a Barcelona két sztárja, Luka Modric és Ivan Rakitic kivétel. Modric horvát léptékkel mérve érett játékosként, 23 évesen igazolt Angliába a Tottenhamhez, majd onnan a Real Madridhoz. Rakitic Svájcban született, ott szerezte az alapokat, a Baselből került a Schalke és a Sevilla érintésével Barcelonába. Mateo Kovacic 19 éves volt, amikor leigazolta az Inter, azóta a Real Madridban játszik, és a 18 évesen Barcelonába igazolt Alen Halilovic is az említett marketingtrükkel igazolt külföldre. Imponáló adat következik: a Dinamo Zagreb idén várható bevétele a játékoseladásokból 20 millió euró, azaz több mint 6 milliárd forint – csak ebből kijönne a két legtehetősebb magyar klub éves költségvetése!
A horvát 23,9 évvel Európa legfiatalabb átlagéletkorú bajnoksága, pedig a magyarral ellentétben a futballszövetség nem ösztönzi anyagilag a fiatalok szerepeltetését. Ott ez természetes, a klubok a játékoseladásból élnek. Horvátországban 350 ezer igazolt labdarúgó van, a két és félszer több lakosú Magyarországon az MLSZ 2016-ra irányozta elő ugyanezt. – Minden első osztályú klub köteles csapatot indítani az U17-es és az U19-es bajnokságban. A nagy meccsszámból adódóan a fiatalok megszerzik a rutint, és ha bejutnak az ifjúsági Bajnokok Ligájába, ahogy idén a Dinamo, akkor legyőzik például az Arsenalt. A gyerekek tudják, hogy felhívhatják magukra a figyelmet. A horvát futballistákra mindig szükség lesz. Az 1998-as nagy generáció után mindig jöttek új sztárok, jelenleg három BL-győztes játékossal készülünk a nyári Európa-bajnokságra – mondta az MNO-nak Nikola Lipovac.
