Rijad Mahrezt, a Premier League-ben éllovas Leicester City algériai középpályását választották az idény legjobbjának az angol profi labdarúgók szövetségének (PFA) tagjai. A futballista a versenyben megelőzte csapattársát, a gólzsák Jamie Vardyt, a Tottenham ászát, Harry Kane-t és az Arsenal szintén ballábas zsenijét, Mesut Özilt is. A huszonöt éves futballista az első afrikai és Luis Suárez után mindössze a második külföldi, aki elnyerte ezt a címet. Azért is nagy szó Mahrez díja, mert 1997 óta, amikor a Newcastle United játékosa, Alan Shearer lett a győztes, csak az Arsenal, a Chelsea, a Liverpool, a Tottenham és a Manchester United játékosait díjazták.
„Különösen jólesik, hogy a játékosok szavaztak meg a legjobbnak. A csapattársaim nélkül nem érhettem volna el mindezt. Olyanok vagyunk, mint a testvérek a pálya valamennyi részén. Ez a mi erősségünk. Ha néha gyengébben megy valakinek, mind tudjuk, a többiek ott lesznek, és segítenek. Ez a sikerünk titka” – nyilatkozta a díjátadó után a támadó.
Amikor az 1991-ben született játékos 2014-ben a francia másodosztályú Le Havre csapatától a Leicester City együtteséhez került, szinte senki nem értette, miért van rá szükség. Félmillió fontos vételára a nemzetközi átigazolási piacon mozgó összegekhez mérten kis túlzással egy drágább cipő meg egy márkás napszemüveg árával vetekszik. Pestiesen szólva a játékosért egy pöttyös labda meg egy tálca sör árát perkálták le. A fiatal, inkább szálkásnak, mintsem izmosnak mondható algériai játékos 2011 és 2014 között a Le Havre színeiben hatvan mérkőzésen lépett pályára, és mindössze hat alkalommal volt eredményes. Ez a „lendület” Leicesterbe igazolása után se szakadt meg. Az angol élvonal tavalyi szezonjában például 32 mérkőzésen csak négyszer volt eredményes, ami finoman szólva sem túl meggyőző teljesítmény egy támadótól.
Ezután jött a fordulat. Na, nem Lipták Zoltán, hanem Claudio Ranieri személyében, aki nemes egyszerűséggel annyit csinált, hogy megtalálta Mahrez számára a legideálisabb pozíciót a pályán. Az olasz tréner a csatársor mögé vonta vissza a játékost, aki feltűnően jól érzi magát új szerepkörében. Játékán egyértelműen látszik, hogy rendkívüli gyorsaságát kihasználva remekül érkezik mélységből az ellenfél kapuja elé. A támadózónában pedig kulcspasszokkal, azaz gólt eredményező átadásokkal szolgálja ki társait – főképp a csapat másik ászát, Jamie Vardyt. Ezt bizonyítja az az adat is, hogy 17 gólja mellett 10 gólpasszt is jegyez. „Olyan, mint a kengyelfutó gyalogkakukk. Csak ennyit hallasz: bip-bip, és már tovább is száguldott” – jellemezte a játékost az edzője.