Máshol ez a futball alapja, itthon spórolunk rajta

Nyugaton a megfigyelők szoftverekkel elemzik a játékosokat. Mi a magyar utat járjuk rendületlen.

Amikor Riyad Mahrezt 2014-ben a francia másodosztályú Le Havre csapatától a Leicester City leigazolta, senki nem értette, miért van rá szükség. Félmillió fontos vételára a nemzetközi átigazolási piacon mozgó összegekhez mérten kis túlzással egy drágább cipő, meg egy márkás napszemüveg árával vetekedett. Jamie Vardy 2012-ben került a Rókákhoz valamivel több mint egymillió fontért – igaz, a csatárt évekkel ezelőtt a sokadosztályú Fleetwood Town csapatának mezében is már 30-40 ember figyelte. Valószínűleg még ők se tettek volna nagy pénzt arra, hogy az idén már 29 éves, az italt igencsak kedvelő támadó angol bajnok, az év Premier League-játékosa és válogatott lesz. A világ azonban nagyot fordult mindkettőjükkel, persze akadtak komoly segítőik abban, hogy idáig jutottak. A játékosmegfigyelők, azaz scoutok nélkül ez a két játékos ugyanis biztos nem ért volna el ilyen sikereket.

„Ahogy ők nézik a mérkőzést, az egy külön szakma” – ezt már Márkus Gyula játékosügynök mondja az MNO-nak. A Bayer Leverkusen, a Manchester United és a Shakhtar Doneck megfigyelőivel jó kapcsolatot ápoló szakember kiemelte, hogy a scoutok egyedi szemüvegen keresztül figyelik a játékosokat. „Egyszerre elemzik a futballista döntéshozatali képességét, azt, hogyan viselkedik a pályán és azon kívül, miként reagál sárga lapra, és hogy ez hogy hat rá mentálisan.” Természetesen – mint Márkus kifejtette – vannak alapvető elemek, amelyek megléte nélkül nem nyerheti meg a megfigyelő szimpátiáját a futballista. Ilyen a technikai képesség, a taktikai felkészültség, a mentális állapot illetve a fizikális adottság. Ám a prioritások az adott klub és bajnokság szellemiségétől függnek. „Más típusú játékos kell a sok passzos, technikai tudásra fókuszáló spanyol első osztályba, mint a fizikális és rohanós játékra építő angol élvonalba”.

Márkus elkalauzolt bennünket a világ egyik legnagyobb klubjánál, a Manchester Unitednél működő scout-rendszer rejtelmeibe. A Vörös Ördögéknél többlépcsős rendszer működik, ahol az egyes szinteken dolgozók egymástól függetlenül végzik munkájukat. A játékosmegfigyelők szoftverek és a birtokukban lévő komoly szakmai tudás segítségével elemzik a potenciális jelölteket. A gyerekeket összemérik a saját bajnokságuk és nyugat-európai ligák szintjével, majd jelentést készítenek róluk. „Ezek a szakemberek egy tizennégy éves srácról nagy hatékonysággal meg tudják mondani, hogy hova fejlődhet húszéves korára” – világít rá a scout fontosságára Márkus. A végállomás, azaz a szerződtetés egy hosszú folyamat vége. Akkor juthat el valaki a kontraktus megkötéséig, ha három-négy szinten továbbjut, szerepelt próbajátékokon (látni kell, miként futballozik a játékos idegen környezetben, illetve oda hogyan tud beilleszkedni) majd a végső döntéshozók is rábólintanak érkezésére. (A FIFA hivatalos szabálya szerint csak az igazolható külföldre, aki betöltötte a 16. életévét – a szerk.)

A nagy nyugati kluboknál felépített rendszer mögött tudatos, piaci szemlélet húzódik meg. A több száz fő- vagy mellékállásban Unitednél dolgozó szakember világszerte, régiókra bontva keresi a tehetségeket. „Egy klub üzleti alapon működik, és az az érdekük, hogy a befektetett energia és pénz megtérüljön.

Egyszerűbben fogalmazva: pénzt akarnak csinálni egy labdarúgóból”

– így Márkus. Éppen emiatt a topklubok éves költségvetésük komoly hányadát (évi több millió eurót) fordítják a scout-rendszerre és a benne dolgozók képzésére.

Hiába nagy üzlet, ha komolyan foglalkoznak vele, idehaza gyerekcipőben jár a játékosmegfigyelés. Egy-két klub akad csupán, mely külön szakembereket, netán kisebb csapatot alkalmaz a feladatra, a legtöbb NB I-es csapatnál nem értik a scout lényegét, vagy csak nem akarnak rá költeni. „Hazánkban elindult egy fejlődési folyamat, amely kezdődött a stadionok építésével, aztán folytatódott a MLSZ reformjaival (új, külföldi szakemberek érkezése, edzőképzés átalakítása), de nem tartunk még ott, hogy a kiválasztási rendszer legyen mindennek az alapja” – világít rá a hazai viszonyokra Márkus. Hasonlóan vélekedett korábban a DIGI Sporton Paunoch Péter játékosügynök is, aki arról beszélt, hogy a scouting-rendszer sajnos ma még fehér folt a hazai klubok életében, csak a Videoton FC és a Ferencváros működtet hasonlót gyerekcipőben járva, a többieknél szinte semmi. Költséges befektetés ugyan, de hatalmas bevételeket hoz és minimalizálja az átigazolási kockázatokat is.

Mivel Paunoch a fehérváriakat és a Fradit emelte ki, őket kerestük először kérdéseinkkel. A Ferencvárostól többhetes várakozás után se kaptunk választ, azonban a Videoton FC-nél dolgozó játékosmegfigyelő, Balogh Tamás mesélt az általuk kialakított rendszerről. Kovács Zoltán sportigazgató ès Hadnagy Zsolt head-scout érkezésével fektették le az alapokat. Ide tartozik a mérkőzések személyes megtekintése, a külső és belső adatbázisok használata, illetve a játékos statisztikáinak és felvételeinek elemzése. „A tulajdonosi kör a játékosmegfigyelést befektetésnek tekinti” – emelte ki Balogh, aki hozzátette,

eljött az ideje, hogy beszéljenek a scoutok szerepéről, mert sokan „haknizásnak” tekintik ezt a munkakört,

miközben komoly tudás és munka van mögötte. „Akkor fog a magyar labdarúgás részesévé válni a játékosmegfigyelők feladatának fontossága, ha valaki észreveszi, hogy ez gazdasági alapon igenis jól működik” – tette hozzá.

A Videotonnál ketten fő-, ketten mellékállásban végzik feladatukat, ami azzal jár, hogy napi szinten száz játékossal foglalkoznak. És, hogy mi alapján szelektálnak? Három kategóriába (21 év alatti, 21 és 26 év közötti és 26 év fölötti) sorolják a játékosokat. A további sorsukat pedig egy korra, posztra és tulajdonságra lebontott referenciarendszer alapján döntik el. A megfigyelés során kiemelt szerepet kap a gyorsaság, a technikai képzettség, illetve az emberi tényezők: hogyan viselkedik a személyes tárgyalások során, milyen az öltözőben betöltött szerepe. Balogh arra is rávilágított, hogy a válogatott Eb-szereplése miatt jóval több játékosmegfigyelő látogatja a Videoton FC mérkőzéseit, mint korábban.

A rendszer és a gondolkodásmód hasonló, csak a korosztály változik a Győri ETO-nál. A klubnál zajló munkáról Darázs Tamás elmondta, hogy főként az utánpótlásra koncentrálnak, ezért a játékosmegfigyelő hálózatot a fiatal futballisták „begyűjtésére” próbálják szabni. A zöld-fehérek nemcsak győri gyerekeket figyelnek, szerintük óriási lehetőség rejlik a határ menti területeken élő serdülő korú labdarúgókban. Az a céljuk, hogy minden korcsoportban legyen két-három szlovákiai magyar, Darázs ki is fejti, miért. „Rájuk nemcsak a honi futballnak, de a klubnak is szüksége van, mert ezek a srácok jobb mentalitással állnak a futballhoz, mint a Magyarországon élő társaik.”

De vajon miért vonzóbb a győri Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia, mint egy felvidéki csapat? A folyamatokat összefogó szakember szerint minőségibb képzést nyújtanak, amihez jobb infrastrukturális rendszer is társul. Győrben az a cél, hogy tizenöt éves korig Magyarországra csábítsák a fiatal tehetségeket, hisz az iskolaváltás (Szlovákiában kilenc évig tart az általános) után egy-egy szlovák élcsapat könnyebben lecsaphat majd rájuk. S hogy miket figyelnek a győri scoutok? Mivel a képzés alapja a labdatartáson alapuló játék, elsődleges szempont a játékintelligencia és a technikai képzettség. Akik bekerülnek az akadémiára, egy belső, saját fejlesztésű rendszer részesévé válnak, ahol a szakemberek folyamatosan követik fejlődésüket. Ennek az egyre inkább szerteágazó szisztémának eredménye is van: jelenleg öt felvidéki magyar játszik az ETO felnőtt csapatában, illetve a klub játékost ad az U15-ös és az U16-os magyar válogatottba is.

Hogy teljes legyen a kép, megpróbáltunk utánajárni, hogy mi a helyzet a többi első osztályú csapatnál. Mindegyiküknek három kérdést tettünk fel:

A Haladástól kapott válaszból kiderül: működik a klubnál megfigyelő hálózat, de hogy pontosan hányan dolgoznak, azt nem akarták elárulni. A kiválasztási szempontok sorában a szombathelyi együttesnél a játéktudás kap kiemelt szerepet, amit az emberi tulajdonságok követnek. A Budapest Honvéd FC-nél jó pár éve erős az afrikai vonal. Előfordult, hogy sikerült olyan játékost igazolniuk, aki aztán a francia első osztályba ment tovább, de akadt olyan nevetséges eset is, amikor a kiszemeltről érkezése után derült ki, hogy 10 évvel idősebb, mint állította, és nem egy őstehetség. Az egyesület és a Magyar Futball Akadémia közösen működtet játékosmegfigyelő hálózatot. Három főállású alkalmazottuk mellett a partneregyesületeik aktív részesei a rendszernek, és külső munkatársakkal is dolgoznak. A scouting során a legfontosabb szempont náluk is némiképp megfoghatatlan módon a játéktudás, kiemelten a játékos gyorsasága és karaktere, amennyiben akadémiával kapcsolatos a kiválasztás, akkor a szülői háttér is hangsúlyos.

A Vasas sajtófőnöke, Strbik László megkeresésünkre elmondta, hogy nem működik scout-hálózat a csapatnál. Sem főállású, sem mellékállású játékosmegfigyelője nincs a klubnak. Mint mondta, a Vasashoz elsősorban menedzserek ajánlásával kerültek játékosok. A DVSC részéről Róka Géza válaszolt az MNO-nak. Náluk se működik megfigyelői rendszer, a csapathoz ügynökökön és külföldi csapatokon keresztül érkeznek játékosok, emellett kiépített kapcsolatrendszerükön keresztül figyelik a labdarúgókat. Az Újpest reagált megkeresésünkre, de mint mondták, a kupadöntőre készülnek (1–0-ra kikaptak a Ferencvárostól), ezért most nincs idejük felelni a kérdéseinkre.

A többi NB I-es együttestől cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.