A betonmeredély volt az MTK egyetlen választása

Lehet röhögni a kapuk mögötti óriási „tengófalon”, de sok lehetősége nem volt a tervezőnek.

A 3,9 milliárd forintból felépített MTK-aréna 2014 eleji látványterveiben még szó sem volt betonba öntött „tűzfalról” a kapuk mögött. A hosszanti tribünhöz képest kisebb szektorokat terveztek oda, ahogyan például a felcsúti Puskás Akadémia Pancho Arénában is.

A 2014 decemberében győztes pályamunkában, a későbbi megvalósítási tervben viszont már ott állnak a többméteres falak (íme videón is), szóval aki most lepődik meg, az elfelejtette átnézni azt a dokumentumot, és az idei bejáráson sem vett részt.

A most pufogtatott poénok, melyek szerint a kapu mellé, fölé szálló lövések majd visszapattannak, ülnek, de azért ezt a problémát már a fenti helyeken is orvosolták labdafogó háló használatával. Az sem valószínű, miképp azt sokan pedzegetik, hogy a játékosok majd fejjel csapódnak a betonba egy durvább sprint után, mivel az alapvonal és a fal közötti távolság legalább 6-7 méter. (Frissítés: a Nemzeti Sport lemérte, egészen pontosan 760 centiméter.) Ez például a Ferencváros vagy az Újpest stadionjában sem több, ezen a területen szoktak melegíteni meccs közben a cserék.

A fanyalgók a ponyvatetőt is sérelmezik, hisz a fenti videóban itt is masszívabb szerkezetet látni, engem mondjuk ez annyira nem zavar. A betonfal viszont valóban furcsa a magyar szemnek, ezért a stadion tervezőjéhez, Bordás Péterhez fordultunk: vajon mi volt a célja a szokatlannak számító, pellengérre állított elképzeléssel? Egynapos kitartó ostrom után annyit sikerült kipréselnünk a tervező irodából, hogy – bár nem tiltották meg nekik – ők most nem szeretnének semmit mondani, megteszi majd ezt úgyis az MTK. Az viszont az ő állásfoglalásuk nélkül is nyilvánvaló, hogy az MTK-stadion két kapu mögötti részén nem nagyon lehetett volna más megoldást választani, ugyanis ehhez nincs elég hely. Déli irányban a Salgótarjáni út járdáját esetleg fel lehetett volna még bontani, de ez sem lett volna elegendő.

A kapu mögötti szektor kialakításához nemcsak az útpályát kellett volna kisajátítani, de lehet, hogy a 37-es villamos töltését is arrébb kellett volna hordani. A másik oldalon, a Sport utca felől még keskenyebb a hely. Itt az utca túloldalán egyből kezdődik a BKV Előre sporttelepe, esély sem lett volna tribünt építeni.

Persze egyből jöhet is a kérdés: miért kellett akkor 90 fokban elforgatni a stadiont? Nos reális válasznak tűnik, hogy mivel az MTK olyan arénát szeretett volna építeni, ami magasabb UEFA-kategóriás, a szervezet pedig még a nap beesési szögét is meghatározza a rekonstrukciónál, nem volt más választás, mint keleti irányba eltolni a létesítményt. Így egyébként Bajnokok Ligája és Európa-liga-selejtezők megrendezésére lesz alkalmas a stadion, viszont ha összejönne a csoportkör, a hazai találkozókat már máshol kéne megrendezni. A két hosszanti lelátón, a VIP-páholyban és a Sky Boxokban összesen 5300 szurkoló fér el.

A klub esetleg annyival tompíthatja a sokak számára nyomasztó látványt, hogy – miképp a Rayo stadionjában – molinókkal, drapériákkal takarják el a hatalmas falszakaszokat. Mindenesetre a fentiek tükrében talán már annyira nem meglepő, hogy miért ennyire mellbevágó megoldással zárták le két irányból a létesítményt. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy a többség ne tarthatná rondának a végeredményt, ez mindenkinek szíve joga.

Még egyetlen adalék: az MTK Facebook-oldalán lévő fotókon látszik, hogy a két falszakaszba lépcső vezet fel a játéktérről. Ezek, mint azt a klubtól megtudtuk, menekülő útvonalak, melyeket a katasztrófavédelem írt elő a tervezés során, tehát, bár ez rögtön nem látszik, van funkciója a falszakasznak.

Nem tudni, a nagy felháborodás is közrejátszott-e, de az október 13-ra halasztott stadionavató kapcsán csütörtökön sajtótájékoztatót tart az MTK, ha valakiben motoszkál még kérdés, ott felteheti.

Az MTK stadionja furcsa kinézetével a fasorban sincs a világon az utóbbi évtizedekben felhúzott arénákhoz képest. A szingapúri Marina-öbölben a 2010-es ifjúsági olimpiára egy olyan futballpályát építettek, ami a vízen lebeg. Mellette jó tízezres lelátó nyújtózkodik a parton. A közel 60 ezres dél-afrikai Mmabatho láttán szintén hüledezik az ember. A tervező nyolcszögben álmodta meg a létesítményt, melyben a szektorokat legyezőszerűen, egymástól szintben is eltolva helyezték el. Egy orosz cég húzta fel még a nyolcvanas években. A magyar határtól alig 270 kilométerre lévő Rijeka otthona sem semmi. A HNK hazai pályáját egyik oldalról meredek sziklafal határolja, ebbe vájták bele az egyik hosszanti lelátót, a túloldali szektorok alját pedig az Adriai-tenger nyaldossa.