A félidő vége felé még indítottunk egy rohamot, de Vaninsnak sem Korhut, sem Dzsudzsák próbálkozása nem okozott megoldhatatlan feladatot. Hogy Lettország nem Svájc, azt a játékrész lefújása előtt Ikaunieks is bebizonyította nekünk, amikor egy ígéretes indításból Guzmics mellett kilépve simán mellé nyeste a labdát – mondhatjuk úgy is, Gulácsi jól zárta a szöget.
Az öltözőben a lettek vért ihattak, igen agresszívan léptek fel az első percekben, Nagy Ádám ijedtében majdnem össze is hozott egy tizenegyest. Az 50. percben aztán Sabala ugrott ki Kádár és Guzmics között, és megint Gulácsi ziccerfogására volt szükség.
Hosszú percek kellettek, mire véget vetettünk a rossz periódusnak. Előbb az 53. percben Gyurcsó lőtt takarásból, Korhut segítségével, majd miután Gulácsi újabb fontos védést mutatott be Laizans próbálkozása után, Kleinheisler Bese elé tálalt a jobb oldalon, az MTK-ból Franciaországba igazolt jobbhátvéd agresszívan, de kicsit ügyetlenül tűzött kapu felé, csakhogy ott volt Szalai Ádám háta.
Az egész meccsen dicsérhető Gyurcsó Ádám a 60. percben egy óriási sprint után megint helyzetbe került, jutalma egy kapufa volt, gólt érdemelt volna a nagy küzdeni tudás és akarás. Két perc sem telt bele, megint helyzetbe került Korhut szemfüles emelése után, de ezúttal kevesebb helye és ideje is volt, hogy csatárerényeit villogtassa.
Lendületben maradtunk. A 76. percben előbb Gyurcsó Ádám szabadrúgását bólintotta kis híján a kapuba Szalai, az ezt követő szöglet után viszont már nem volt menekülés, Szalai Ádám a Svájc elleni kettő után most egy alkalommal megint betalált, 2-0-s, biztonságos különbséget kialakítva a két csapat között.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!