A nyugati és a honi klubfutball nemcsak a játék színvonalában különbözik, de Magyarországtól több száz kilométerre professzionálisabb szinten is adják el a világ legnépszerűbb sportját. Ennek az üzleti szemléletnek az egyik bizonyítéka az az adat, amely szerint az angol élvonalban szereplő Manchester United évi 1,75 millió eladott mezzel vezeti az erre vonatkozó világranglistát. Mindössze százezerrel előzi meg a sokáig az élen álló a spanyol sztárcsapatot, a Real Madridot. A két klub mögött már nagy a szakadék, a harmadik FC Barcelona 1,27 milliót, a Bayern München pedig 1,2 millió dresszt ad el évente.
Nagyot szakítanak
A Manchester United 515 millió font bevételt könyvelhetett el 2016-ban, így első angol klubként átlépte a félmilliárdos határt. A befolyt összeg több mint fele (268,3 millió font) a kereskedelemből származik, ennek legnagyobb hányadát a szponzori pénzek teszik ki, 160,1 millió fonttal. A Nike–Adidas váltás és a 14 új támogató cég is jelentősen hozzájárult a gigászi összeghez, ami a nemzetközi szerepléssel idén tovább nőhet.
Bár a magyar kormány állami milliárdokkal és a társasági adóból levonható összeggel próbálja emelni a sportág színvonalát, a csapatoknak és a Magyar Labdarúgó-szövetségnek is többet kell tennie azért, hogy a mérkőzésekre kilátogató szurkolók kedvenc együttesük szerelésében üljenek le a lelátókra. Vizsgálódásunk eredménye szembetűnő: alig néhányan áhítoznak Böde-, Elek- vagy épp Juhász-dresszre. A mezeladások hazai számai után kutatva nehéz komplex képet adni. A Ferencváros, a Diósgyőri VTK, a Budapest Honvéd és a Videoton FC esetében nem ismerhetők meg a témára vonatkozó adatok. A Magyar Nemzet által megkérdezett klubok ugyanis vagy nem kívántak élni a válaszadás lehetőségével, vagy üzleti titokként kezelik az információkat. Pontos tájékoztatást a Haladástól, a Debrecentől és az NB I-et jelenleg vezető Vasastól kaptunk. Az előző esztendőben a szombathelyi együttes 70, a DVSC pedig 347 dresszt adott el, míg az angyalföldiek a 2015–2016-os szezonban 150 darab piros-kék mezt értékesítettek.
A klubok kétarcú információszolgáltatásának Dénes Ferenc szerint az az oka, hogy alapvetően nem nyilvános adat a mezeladás. – Akkor szokta egy vállalat nyilvánosságra hozni a mezeladását, ha az marketing vagy az imázsépítés szempontjából fontos. Az alacsony számadat ugyanis nagyon kínosan néz ki. Hiszen ez többet mutat, mint a közvetlen bevétel, lojalitást jelent egy csapat irányába. Az ember a levegőbe beszél azzal, ha például azt mondja, hogy Fradi-drukker. Magasabb szintű elkötelezettséget jelent, ha a helyszínen tekinti meg a csapat találkozóit, bérletet és relikviákat vásárol – mondta a sportközgazdász a Magyar Nemzetnek.
Érdekes kérdés továbbá az eladásokból származó bevétel. Dénes Ferenc jelezte, nem szabad ennyire leegyszerűsítve kezelni a kérdést. – A mez előállításának és forgalmazásának költsége van. Ha egy száz egységbe kerülő mezt veszünk alapul, akkor tízegységnyi megtérülés már igen jónak számít. Ráadásul különféle szerződések függvényében a tiszta profiton megosztozhatnak a játékosokkal.
