A magyar labdarúgó-válogatott utolsó hazai mérkőzését, egész pontosan vb-selejtezőjét játszotta a 2016-os esztendőben. Az ellenfél a Groupama Arénában a pireneusi miniállam válogatottja, Andorra volt, amelynek pont-, de még gólszerzése is hatalmas szenzáció lett volna. Az is jogos azonban, amit a nemzeti tizenegy szövetségi kapitánya a mérkőzés előtt jelzett, ugyanis azok a mérkőzések a legnehezebbek, amelyek előzetesen könnyűnek tűnnek.
A számok persze ezt nem támasztották alá: a játékosok egyéni és csapatértékét figyelembe véve is ég és föld a különbség. Az előjelek ismeretében a szakmai stáb és a futballisták is ugyanarra hívták fel a figyelmet: minél előbb meg kell szerezni az első gólt, különben irdatlan kemény feladat vár majd a csapatra.
Percről percre követtük a mérkőzést, ha lemaradt valamiről, kattintson!
Arról, hogy a búcsú méltó legyen, a szurkolók gondoskodtak. Már az este hat órás kezdés előtt másfél órával piros-fehér-zöldbe borult a népligeti aluljáró, ahol a sör és főleg a nyári Európa-bajnokság felelevenítése volt a központban. A meccs felvezetése csak fokozta a hangulatot. A Pénzügyőr zenekar a kontinenstorna óta elhíresült „Az éjjel soha nem érhet véget” című Soho Party-slágert játszotta, ami után, ahogy az ilyenkor szokás, jöttek a hivatalos himnuszok. Az andorraiak „dalát” követően a Dzsudzsák Balázst kísérő tejfelszőke kissrác izgalmában elkezdett a játékoskijáró felé rohanni. A magyar válogatott csapatkapitánya azért kedvesen visszahívta, megsimogatta, és jelezte neki, egy picit még várjon.
A közönség Kölcsey Ferenc sorait egy 12-es számot formázó élőkép mögül zengte. Ekkor már tényleg minden készen állt a 90 perces örömfocira.
Az első percek akadozó játéka nem tett rá még egy lapáttal a hangulatra. Igaz, Storck korábban arról is beszélt, nem szabad látványos meccsre számítani, ám ennek ellenére már az első percektől kezdve meg kell próbálni gyorsan, kreatívan, vállalkozó szellemben játszani. Utóbbi érvényesült. A nemzeti tizenegy uralta a meccset, igaz az első húsz percben dadogott a labda. A talpak alatt elcsúszó játékszert és az olykor gyatra átadásokat inkább az idegesség és a túlzott akarás számlájára lehetett írni. Sajnos kakaskodás miatt az első játékrész elején Kleinheislernek kiosztott a játékvezető egy sárgát, ami miatt a rőt középpályás kihagyja a portugálok elleni márciusi selejtezőt.
Andorra nem akart kimozdulni a saját tizenhatosa elől, amihez „üsd-vágd” felfogás társult. A vendégek játékstílusát talán egy frusztrált tinihez lehetne hasonlítani, akinek minden mindegy, csak hagyják őt békén. Ez andorrai futballnyelven annyit tesz, hogy rúgd a labdát arra, amerre állsz. A góltól való rettegés az ellenfél belső védőjét, Valest már a negyedik percben megcsapta. Ekkor egy látványos Activity-feladvánnyal kedveskedett társának, Loverának. Utóbbi persze hamar kitalálta a kézjelekkel kísért rejtvényt: védeni kell a passzsávokat, és minél távolabb kell tartani a rohamozó magyarokat. Ez a 33. percig sikerült, ekkor a térdfájós Gera Zoltán szerezte meg a vezetést.
A tíz perccel későbbi Lang találat pedig már azt jelentette, nyugodt második negyvenöt perc következik.
Így is lett, Gulácsi saját térfelének közepén tornázgatott, a szurkolók Lengyelországot éltették, Szalaiék pedig kilenc emberrel rohamoztak. Az egykapuzás Gyurcsó Ádám révén a 73. percben érett újabb góllá, majd a koronát az estre és egyben 2016-ra a Szalai tette fel, aki Stieber passzát sarkazta a kapuba. A magyar válogatott ezzel a 4-0-s győzelmével hét ponttal zárta az évet a B jelű selejtezőcsoportban. Azt az évet, amelyben kiderült, az éjjel soha nem érhet véget.
Magyarország–Andorra 4-0 (2-0)
Európai vb-selejtező, 4. forduló, B csoport:
Groupama Aréna, 20 ezer néző,
játékvezető: Hrisztosz Nikolaidesz (ciprusi)
gólszerzők: Gera (34.), Lang (43.), Gyurcsó (73.), Szalai (89.)
sárga lap: Kleinheisler (15.), Korhut (35.)
Magyarország: Gulácsi Péter – Bese Barnabás, Land Ádám, Guzmics Richárd, Korhut Mihály – Nagy Ádám, Gera Zoltán (Böde Dániel, 84.) – Gyurcsó Ádám (Németh Krisztián, 81.), Kleinheisler László (Stieber Zoltán, 74.), Dzsudzsák Balázs – Szalai Ádám
Andorra: Josep Gomes – Chus Rubio, Emili Garcia, Marc Vales, Max Llovera, Moisés San Nicolás – Victor Rodríguez (Victor Moreira, 83.), Marcio Vieira, Cristian Martínez (Alexandre Martinez, 67.) – Marc Pujol (Juli Sánchez, 87.), Jordi Aláez
