Storck vevő lenne a csúcstechnikára, de nincs rá pénz

Sérülést előrejelző rendszer, gyepszőnyeget figyelő szenzorok? A szlovákoktól is fényévekre vagyunk.

Minden a „gépek lázadásával” kezdődött. Megjelent a számítógép, az internet, és átvette az uralmat a világon. Az akár egy amerikai akciófilmbe is beillő sorok mögött egyszerűen csak a folyamatos technológiai fejlődés áll, ami a harmadik ipari forradalmat és egyben a digitalizációt eredményezte. A következő felvonás is a küszöbön toporog – sokak szerint már be is lépett az ajtón. A negyedik „fejezet”, ahogy előtte, úgy most is innovációt hoz magával. A Bank of America–Merrill Lynch elemzése szerint a big data, a felhőalapú szolgáltatások, a mesterséges intelligencia és a hordható eszközök alapozzák meg a következő generációs számítástechnikát, ami a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság köré épül majd fel. Minden mindennel kapcsolatban van és a jövőben még inkább lesz, köszönhetően, hogy egyre több helyre építenek be szenzorokat, amik információt továbbítanak egy azokat gyűjtő központ felé. A folyamatos technikai fejlesztések, a digitalizáció, a hatalmas adatmennyiségek kezelése pedig sok más terület mellett a nyugati sportkultúra szerves részeivé váltak. Hiszen, ahogy fejlődik az egyik szegmens, úgy halad mellette a másik. Jó példa a fentiekre:

az észak-amerikai jégkorongbajnokság (NHL) egy mérkőzése alatt nagyjából 7 terabájtnyi adat gyűlik össze.

Ép ésszel alig értelmezhető adatmennyiség ez, amit kezelni kell és kialakítani hozzá a megfelelő technikai hátteret.

Az információáramlás rohamos fejlődésének következménye az, hogy az előrejelzések szerint a sportanalitikába beleölt költségek a 2015-ös évi 125 millió dollárról 2021-re 4,7 milliárd dollárig kúsznak fel. Jogosan merül fel a kérdés: de gyakorlati haszna ennek hol van? A Bayern München stadionjába, az Allianz Arénába egy mérkőzésre 75 ezer ember érkezik. Csak a meccsnapi adatok és mechanizmusok érzékeltetésére: szenzorok figyelik az időjárást, ennek függvényében locsolják a pályát, szenzorok segítségével érzékelik a stadion környékén kialakult vagy várhatóan kialakuló dugót, illetve a mérkőzés kezdetéhez közeledve a parkolók zsúfoltságát. Mindkét esetre érvényes, hogy amint egy területen torlódás alakul ki, azt a szurkolói alkalmazáson keresztül jelzik, ezzel együtt ajánlva gyorsabb útvonalat az eljutásra és parkolásra. A mérkőzés alatt folyamatosan érkező adatokat persze értelmezni is kell, egyes esetekben üzleti nyelvre „átalakítani”.

Amennyiben egy Bayern-sztár neve a 90 perc során kiemelkedően sokszor tűnik fel különböző közösségi médiumok felületein (Twitter, Facebook, Instagram), akkor az illetővel kapcsolatos tárgyakra akciót hirdetnek a csapat szurkolói boltjában

– igen, a technológia már mindezekre képes.

Mindezek mellett a sportanalitika mégis a mérkőzésen történő eseményekben csúcsosodik ki. A szoftver- és technológiai újításokkal foglalkozó SAP például egy olyan mérkőzéselemző programot fejlesztett ki, amely jelentősen hozzájárult a német válogatott 2014-es vb-győzelméhez.

A német labdarúgó-kultúra innovatív. Az első- és másodosztályú csapatok például tizenegyes-elemző programot is használhatnak, amely megmondja, hogy egy játékos mikor, milyen meccshelyzetben, hova rúgta a büntetőt. S ha már SAP-fejlesztés: hamarosan egy sérülést előre jelző rendszert is piacra dob a cég. A  program egészségügyi információkat tárol, követ és elemez egy adott játékosnál. Jó eséllyel megmondja, hogy egy labdarúgónál hány százalékos esély van arra, hogy bizonyos sérülést elszenvedjen. Az újdonság komolyan csökkentheti a klubok költségvetését, hiszen egy évben a topligákban (így a Bundesligában is) a csapatok éves szinten összesen 2,5 milliárd dollárt fizetnek ki a sérülések miatt. 

A sport digitalizációja, „e-fejlődése” a sérülések előrejelzése mellett megjelenik még például a játékelemzés, a játékosmegfigyelés vagy épp a gazdálkodási rendszerek (e-ticket) területén. Adódik a kérdés persze, hogy vajon Magyarországon mi a helyzet. Mint az SAP sportmegoldásaiért felelős szakembere, Turóczi Gábor elmondta, tárgyaltak már a Magyar Labdarúgó Szövetséggel arról, hogyan lehetne beemelni az edzőképzésbe a különböző, labdarúgás számára hasznos programok elsajátítását, ám egyelőre konkrétumokig nem jutottak el. Annyit lehet tudni, hogy a válogatott szövetségi kapitánya, Bernd Storck nyitott a kérdést illetően.

Azt mindenesetre Turóczi Gábor, az SAP Hungary szakértője kiemelte, Németországra és Magyarországra is egyaránt jellemző, hogy az új – egyébként könnyen kezelhető – és hasznos technológiák megjelenésére a szakma fiatalabb tagjai fogékonyabbak. Turóczi jelezte, megkeresték fejlesztéseikkel a hazai klubokat is, ahol sokszor pénzhiány miatt mondtak nemet.

A Magyar Nemzetnek a szakértő a regionális helyzetről elmondta, a szlovákok, a csehek, az osztrákok már 2-3 éve ráléptek a német útra. A cseh hokiválogatott már a jégkorong vb-n használt játékelemző rendszert, és Szlovákiában is több klub van, ahol megjelent a futball digitalizációja.