„Annyi év Chelsea elleni csatározás után most, hogy Frank Lampard visszavonult, végre kifejezhetem, hogy mennyire végtelenül tiszteltem a pályafutását mindvégig. Egy nagyszerű játékos volt” – így nyilatkozott róla kortársa, egyben nagy ellenfele, Jamie Carragher, aki évente legalább háromszor nézett farkasszemet Frank Lamparddal a Chelsea–Liverpool rangadókon. Szinte nincs olyan szereplője a nemzetközi futballvilágnak, aki ne rótta volna le tiszteletét Super Frankie előtt, de rosszat pályafutása alatt is ritkán mondtak róla.
A kezdeteknél rögtön megtalálta őt az angol sajtó, miután abba a West Hambe igazolt utánpótlás-játékosként, ahol a korábban több mint 500 angol bajnokin szereplő édesapja, idősebb Frank Lampard dolgozott. Egészen pontosan segédedző volt sógora, Harry Redknapp mellett. Sokan idejekorán ítéletet mondtak Lampard felett, mondván, csak azért volt lehetősége bemutatkozni a Kalapácsosoknál, mert családjának fele a klub vezetőségében csücsült.
Már 21 éve annak, hogy 1996 telén először pályára lépett a Premier League-ben. Az akkor még csak 18 éves játékost egy közönségtalálkozón magának Redknappnek kellett megvédenie, mert az egyik szurkoló szerint Scott Canhamnek kellett volna többet játszania a fiatal középpályás helyett. A történet érdekessége, hogy szegény Canham nevét jószerivel csak az esetről készült videofelvétel őrizte meg.
Majd öt évvel és 150 élvonalbeli meccsel később Lampard karrierje fordulóponthoz ért, a Claudio Ranieri-féle városi rivális Chelsea ugyanis 11 millió fontos ajánlattal bejelentkezett érte. A West Ham és maga a játékos is elfogadta a feltételeket, ezzel pedig elindult egy olyan 13 éves szakasz, amely a Chelsea legfényesebb sikereit hozta – ehhez pedig nagyban hozzájárult Lampard játéka.
Időközben Roman Abramovics, az orosz olajmilliárdos megvásárolta a klubot, de akármilyen sztár is érkezett mellé a középpályára, az ő helye megkérdőjelezhetetlen volt a kezdőcsapatban.
„Ha választanom kéne valakit a lövészárokba magam mellé, az biztosan Frank lenne.