A futballpályától mindössze néhány méterre működik a város gyógyfürdője. Az új stadion építői merész ötlettel álltak elő: mi volna, ha a geotermikus hőenergiát a csapat javára fordítanák, és a földből nyert vízzel fűtenék fel alkalomadtán a gyepszőnyeget? Az egyszeri költség rendkívül magas, de hosszú távon gazdaságosabb lesz a fenntartás. A fürdő, a város és a futballklub összefogott, és tavaly elkészült az országban az első ilyen fűtésrendszerű stadion.
A történet valahol Nyugat-Európában is játszódhatna, pedig nem, a román határhoz közeli Balmazújváros másodosztályú csapatánál álmodtak nagyot. A pár száz milliós taokeretből kicsinosított létesítményt az olasz Palermo 3-1-es legyőzésével avatták fel a tavalyi évben.
A hírek most viszont már arról szólnak, hogy a tegnapra tervezett NB II-es Balmazújváros–Békéscsaba mérkőzés azért maradt el, mert a gyepszőnyeg nem volt megfelelő állapotban. Egyes lapok csaknem félmilliárd forintból kiépített fűtésrendszerről írnak, ezt Tiba István, az önkormányzat fideszes tagja, a klub elnöke tagadja lapunknak, hetvenhárommillióról beszél. A lényeg viszont sajnos az, hogy a többcentis hótakaró, a jó negyven centi mélyen megfagyott föld miatt nem volt meccs. Mivel az utóbbi napokat leszámítva Balmazújváros környékén nulla fok alatt volt folyamatosan a hőmérséklet, a havat is csak egyszer tudták elkezdeni letolni a pályáról. Ha a hideg gyepről akarták volna letakarítani, tönkretették volna a füvet, állítja az elnök.
A helyzet azért fura, hiszen a mintegy tíz kilométerre fekvő Debrecenben vagy a szintén nem túl távoli Nyíregyházán ha nem is biliárdszőnyeg simaságú gyepen, de futballoztak a csapatok a hétvégén, ott megoldották a problémát.
Dunaújvárosban 2015-ben építették a fűtésrendszert, a munkában részt vevő egyik szakembertől úgy tudjuk, mintegy egymillió forintba kerül a gyep egyszeri felfűtése. Náluk kazánok dolgoznak, de geotermikus hővel mindez sokkal olcsóbb – lenne.
„Az extrém hideg miatt már december óta kéne fűtenünk a pályát, hogy most játszani tudjunk. De ehhez olyan mennyiségű hőt kellett volna levenni a hatvanfokos termálvízből, hogy húszfokos maradt volna, amiben nem élvezetes ülni”
– mondja érdeklődésünkre Tiba István. Hozzáteszi, mintegy tízmilliós költség lett volna, hogy másképp, plusz gáz felhasználásával oldják meg a feladatot. Persze az első kérdés, ami felmerül: minek épült meg egy rendszer, ami csak bizonyos időjárási körülmények közepette működtethető olcsón. Tiba erre is válaszol: a Magyar Labdarúgó Szövetség bizonyos idő múlva kötelezővé fogja tenni a pályafűtést az első osztályban, ezért ők úgy határoztak, jobb előbb, mint később.
A klubelnök ígéri, a következő téltől a rendkívüli hidegben is megoldják a fűtést egy gázmotor segítségével, így nem kell majd halasztani, akármilyen zimankó lesz is. Addig marad a fohászkodás.
