Az olasz pornóstól a tatabányai foci haláláig

Tényleg az olasz befektető miatt dől be minden, vagy van más is a háttérben? Megpróbáltunk utánajárni.

Remo – Herasz, Martínez, Sztanisics, Pelajasz – Rocco Giordano, Kopúnek, Portilla – Marco Giordano, Garrido, Sergio Agüero. Nem, ez nem egy véletlenszerűen kiválasztott másod- vagy harmadosztályú olasz csapat összeállítása, hanem a Tatabánya FC kezdő tizenegye 2016. február 20-án az ETO FC Győr ellen. És hogy teljes legyen a kép: a kispadon lévő hét játékos között további négy külföldi foglalt helyet. Az itáliai invázió a klub 70 százalékos tulajdonrészét átvállaló AGS-Sport 23 Kft.-nek köszönhető, amely két éve azért jött Tatabányára, hogy segítsen az adóssággal küszködő klubnak. A cég első emberéről persze egyből kiderült, hogy felnőttfilmes kapcsolatai vannak, sőt felesége tevékenyen részt is vett az iparban. 

Nos, a grandiózus tervek bebuktak. A Tatabánya FC a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) hatályos döntése alapján ki van zárva az átigazolásokból, és a hétvégi, Gyirmót elleni NB III-as mérkőzésen is csak egy játékos, a kapus Rigó János jelent meg a bányászváros képviseletében. Nem meglepő, hiszen a kft. 2017. február 11-én a Facebook-oldalán, magyar nyelven kissé döcögős megfogalmazással ugyan, de egy virtuális segélykiáltással egybekötött helyzetjelentést tett közzé. Mint írta,

hiába kért, sem a városvezetéstől, sem a Tatabányai Alapítvány Sportkör Egyesülettől (TASK) nem kapott segítséget ahhoz, hogy befejezze a bajnokságot.

Igaz, jelezték, hogy a tatabányai klub aktív, és nem szűnt meg: van új ügyvezető, új vezetőedző és nyolc játékos, aki büszkén viseli a csapat mezét. Ebből a nyolcból, mint kiderült, a meccs napjára csak egy maradt.

###HIRDETES###

Röviden és tömören ennyi. Érdemes azonban részleteiben megismerni a tatabányai, korántsem pozitív, kacifántos futballmesét.

Minden 2015 nyarának végén kezdődött, Tatabánya városának vezetése ekkor jelezte, hogy

az AGS-Sport 23 Kft. azzal az ajánlattal kereste meg, hogy megvásárolná az önkormányzattól a társaság többségi részesedését, és fő támogatóként vállalná a csapat működtetésével járó költségek egy részének kifizetését is. 

Ez áll az augusztus 31-i ülés hivatalos előterjesztésében, amely a gazdasági társaságokkal kapcsolatos döntésekkel foglalkozott. A határozati javaslat után az üzletrész adásvételi előszerződése, illetve a szindikátusi szerződés következik. A lényeg a következő: Massimiliano Caroletti, a Haladás korábbi marketingigazgatója és cége, az AGS-Sport 23 Kft. megvásárolta az NB III-ban szereplő Tatabánya 70 százalékos tulajdonrészét, a maradék harminc százalék pedig a város tulajdonában marad. Az olasz üzletember a klub tulajdonrészéért 4,2 millió forintot fizetett, és vállalta, hogy saját forrásból finanszírozza a személyi kiadásokat, illetve a versenyeztetéssel kapcsolatos kiadásokat (nevezési díjak, játékvezetési díjak, utaztatás, szállás és egyebek). A város vezetése ehhez az infrastruktúra fenntartását és az évi 36 millió forintos támogatást teszi hozzá. Massimiliano Caroletti arra is ígéretet tett, hogy a Tatabánya Futball Club Kft. 58 millió forintos tartozásának rá eső részét, azaz 70 százalékát kifizeti. Ez a később rendezett tétel majd 40 milliós pluszt jelentett a város költségvetésének.

Azonban már a megvétel idejében megkongatták a vészharangot a helyi önkormányzat ellenzéki képviselői. Körtvélyfáy Menyhért LMP-s politikus például a jegyzőkönyv tanúsága alapján megkérdőjelezte az olasz érdekeltségek mögött álló támogatók kilétét, akikkel az ígért vállalásokat lehetővé tennék. Schmidt Csaba fideszes polgármester a felvetésre úgy reagált, hogy a

befektető részéről bankgarancia kerül benyújtásra, amely igazolja, hogy a játékosok fizetésére a fedezet megvan.

Az állítást az ülésen az ügyvezető, Massimiliano Caroletti is megerősítette, majd később közleményben jelezte: „az AGS több privát és nemzetközi befektetőből áll, minél jobb eredményeket érünk el, annál több befektetésre lesz lehetőségünk”. Az MSZP-s politikus, Zsidek Ferenc azt kifogásolta, hogy fontos információk hiányoztak a megfelelő döntéshozatalhoz, például nem látták a TFC főkönyvi kivonatát, illetve a vásárló cég mérlegét sem.

Válasz helyett Schmidt Csaba azzal zárta az ülést, hogy a szerződés létrejöttével a tatabányai futball esélyt kaphat, hogy megerősödjön.

(A külső segítség nem volt új keletű, már korábban is érkezett befektető Tatabányára. A 2006 és 2008 között még az NB I-ben is szereplő csapatot az amerikai Auto Trader támogatta.)

Egy ideig úgy is tűnt, minden jól alakul, beindult az átigazolási nagyüzem. Az olasz ügyvezető, aki korábban Magyarországra, a Haladásba hozta az egykori Lazio- és Inter-játékost, Tommaso Rocchit, Tatabányára is magával vitte. Jött új vezetőedző Bruno Giordano személyében, aki két fiát (Rocco és Marco) is magával hozta. Továbbá argentin, olasz, spanyol és szlovák játékosok érkeztek egy új erőnléti edző társaságában. Tehát egy komplett különítménnyel újult meg a Tatabánya NB III-as csapata. Sőt 2015 novemberében még a korábban szövetségi kapitányként is dolgozó Várhidi Pétert is odacsábították, rá szakmai igazgatóként számítottak. 

Akkora volt a túljelentkezés a klubnál, hogy 2015. szeptember 14-én az ügyvezető, Elzer István azt mondta a Nemzeti Sport Online-nak, bizonyos intézkedést meg kellett hozniuk, mivel több mint harmincan voltak a keretben – így tíz magyar játékos készült külön az első csapattól.

Nem meglepő, hogy magyar szó csak elvétve hangzott el a csapat környékén. Gyakran tizenegy idegenlégiós volt a pályán, tatabányai fiatal egyetlenegy sem. Ahogy egy helyi forrásunk elmondta, ennek nem is nagyon örültek, és kezdetben jó, ha három-négyszázan kijártak a hazai meccsekre, vendégségbe pedig szinte senki nem utazott.

– Mindenki utálta az olasz csapatot. Csak úgy hívták őket, hogy a pornósok – hallottuk. Egy idő után kezdett megváltozni a hozzáállás: a helyi labdarúgást szeretők látták, hogy a játékosok küzdenek, és tényleg fel akarnak jutni, növekedett a nézőszám is, összességében azonban úgy érezték, hogy a játék színvonala nem emelkedett jelentősen.

A nagy fellángolás nem tartott sokáig, 2016 januárjában a városvezetés költségcsökkentés címen kivette saját emberét a futball kft.-ből, az évi támogatást 36 millióról 25-re csökkentette. Két hónappal később (március 1-jén) pedig a Magyar Labdarúgó-szövetség úgy döntött, azok az egyesületek, amelyek a 2016/17-es évadban a férfi felnőtt NB III-as bajnokságba nevezik majd be csapatukat, és szabályosan befejezik a bajnokságot, költségeikhez egyesületenként összesen 30 millió forintnyi támogatásban részesülnek.

Alapesetben a támogatás feltétele kizárólag hazai nevelésű játékosok szerepeltetése.

A szövetség döntése alapjaiban döntötte romba a tatabányai futballálmot. És ez a pályán látszott meg a leginkább: a Csorna elleni, 2016. április 16-i találkozón (két hónappal tehát az említett győri meccs után) már bőven fel lehetett fedezni magyart a kezdő tizenegyben. A bajnokság végére pedig már a honi játékosok uralták a pályát és a kispadot is, hiszen Bruno Giordano ment, Várhidi Péter pedig szakmai igazgatóként irányított. 

Aztán jött az új bajnokság. És vele együtt a mélyrepülés. Várhidi Péter tavaly nyáron egy mérkőzés után felmondott, ugyanis már akkor többhavi fizetéssel tartoztak neki. Körtvélyfáy Menyhért interpellációt nyújtott be azzal a kérdéssel, terheli-e felelősség a városvezetést a Tatabánya FC jelenlegi helyzetéért. 

Akkor Schmidt Csaba azt mondta, ha nem fogadják el 2015 nyarán a befektetői ajánlatot, lehetséges, hogy hamarabb kerül csődközelbe a TFC.

Továbbá jelezte, az önkormányzat teljesítette a vállalt kötelezettségeit.

2016 novemberében a Kemma.hu-n megjelentek szerint benzinpénz híján több játékos nem tudott eljönni a fővárosból edzésre. P. Nagy László vezetőedző később úgy fogalmazott: – Kevesen vagyunk, mi több, egyre kevesebben, de megpróbálunk helytállni.

Meg is tette a szakmai stáb, ami tőle telt, fiatalokkal fejezték be a 11. helyen az őszi szezont.

Érdeklődés

Tatabánya polgármesterének küldtünk két kérdést a folyamatok megértéséért, de mostanáig nem érkezett válasz. Érdeklődtünk, hogy

– Tavaly augusztus 30-án találkozott az AGS-Sport kft. ügyvezetője, Massimiliano Caroletti és Schmidt Csaba, Tatabánya polgármestere. Utóbbi megígérte, hogy segít szponzorokat találni, kifizetik az eltitkolt adósságokat, illetve megkapjuk a havi több mint 2 milliós, éves szinten 25 millió forintos támogatást. Aztán mindenki eltűnt – ezt már a cég újdonsült ügyvezetője, Bandler Bertold mondta a Magyar Nemzetnek.

Persze felmerül, egyáltalán milyen üzleti koncepció húzódott meg az olasz befektetők mögött. Nos, Bandler elmondása szerint a következő:

– Úgy gondolkodtak az olasz társak, hogy hoznak külföldi játékosokat a magyar harmadosztályba, majd – nyilván a jó szereplés és a feljutás következményeként– eladják őket. 

A transzferből származó bevételből pedig folytatnák a tatabányai foci fejlesztését, de az MLSZ által hozott légiósszabállyal hirtelen minden megváltozott. Ugyanis a Tatabánya FC utánpótláscsapata, a Tatabányai Alapítvány Sportkör Egyesület (TAKS) jelentős pénzektől esne el, ha nem tartaná magát a leírtakhoz.

– Ezért úgy döntött a vezetőség, hogy nincs külföldi játékos, csak magyarokkal próbálkozunk – tette hozzá az ügyvezető. És most jön a csavar: az olasz befektető – a jelenlegi ügyvezető elmondása szerint – rájött, hogy az önkormányzat elindított egy második csapatot a megye III-ban, és arra játszik, hogy a Tatabánya FC tönkremegy, a TASK pedig majd szép lassan feljut az NB III-ba.

– Itt mind a ketten hibáztunk. Az olasz befektető azért hátrált meg, mert nem látta a megfelelő anyagi támogatást a város részéről, mi pedig személyes okokkal rontottuk el: olyan edzőnek adtunk bizalmat, aki a saját fiait favorizálta, ez pedig hátrányként ért bennünket. Ha a sorsdöntő meccseket megnyerjük, lett volna esély a feljutásra, s ha az NB II-ben lennénk, nem lenne semmi baj – összegezte másfél év tanulságait Bandler.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan alakult ősszel a pénzek kifizetése. Mint megtudtuk, novemberig rendben ment minden, ezután visszatartották a pénzt, mert a klub a NAV-nak tartozik, egyben járulékelmaradások is voltak.

Csúszással fizetett az önkormányzat, így az olasz társak is elzárták a csapokat 

– egészítette ki mondandóját Bandler, aki a végén még annyit elmondott, van B tervük, de az maradjon titokban. Remélhetőleg nem úgy gondolkodnak a bányászvárosban, hogy egy kapussal állnak ki a mérkőzésekre, ugyanis ha ezt még kétszer eljátsszák, kizárják a csapatot. Igaz, Bandler mint a Tatabánya Futball Club Szolgáltató Kft. ügyvezetője kéréssel fordult a Tatabányai Futball Club Egyesülethez (TFCE) azért, hogy utóbbi utánpótláskorú játékosokkal biztosítsa előbbi NB III-as szereplését. Ám a kérést a TFCE elutasította.

S hogy mi lesz a bérekkel? Ahogy a Csakfoci.hu írta:

A korábbi játékosok a Bérgarancia Alaptól kaphatják meg elmaradt fizetésüket, amennyiben benyújtják erre az igényüket.

A Nemzeti Sport információi szerint olyan is megtörtént, hogy Caroletti a telefonjáról küldött fotót az átutalási bizonylatról, amellyel próbálta bizonyítani, ő elküldte a pénzt a játékosoknak. A sportnapilap továbbá úgy tudja, az adóhatóság ötvenmillió forintot kér számon a futballcégen.

Valószínű, hogy ilyen események következtében 107 év után felszámolják a patinás magyar klubot, ami egyben a végét is jelenti a tatabányai futballmesének.

Névjegy

A klubot 1910-ben alapították. Történelme során kétszer szerzett ezüst-, négyszer bronzérmet a magyar első osztályban, ahol legutóbb a 2007/08-as szezonban szerepelt. A Magyar Kupában háromszor is döntős volt, egyszer sem nyert. Az 1980-as években négyszer szerepelt az UEFA-kupában, és bár mindig az első körben búcsúzott, de 1981-ben a Real Madridot, 1988-ban pedig a VfB Stuttgartot is legyőzte 2-1-re hazai pályán.

Olyan játékosok játszottak a bányászvárosban, mint Kiprich József, Plotár Gyula, Vincze István, Lakat Károly, Csapó Károly, Szabó György, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor, Dalnoki Jenő, Gelei József, Csernai Tibor, Menczel Iván, Szepesi Gusztáv.

###HIRDETES2###