A labdabirtoklás aránya 70:30 volt a hazai csapat javára, az egyéni ambícióra pedig jó példa, hogy a Barcelona játékosai hat és félszer sikeresebben cseleztek. A Whoscored.com hőtérképe alapján pedig kiderül, Javier Mascherano, a csapat bekkje is többet tartózkodott az ellenfél térfelén, mint a sajátján. Valószínűleg pluszmotiváció dolgozott Messiékben, hiszen hét nappal a visszavágót megelőzően jelentette be Luis Enrique, hogy a szezon végén a túl nagy nyomás miatt távozik a klubtól. Talán neki is bizonyítva küzdöttek úgy a pályán lévők, ahogy azt tőlük nagyon ritkán látni. (Érdekesség: ugyan Arsene Wenger távozása még nem hivatalos, az ő lelépése lelkileg gyakorlatilag lenullázta az Arsenal játékosait.)
Emery nem tudott túllépni saját árnyékán, nem játszatta bátrabban, s tolta feljebb csapatát, hiába a második félidei fellángolás, nagyot bukott. Szeme előtt lebeghetett a Camp Nouban korábban lejátszott tíz találkozó, amikor sem az Almería, sem a Valencia, de még a Sevilla edzőjeként sem tudott nyerni. Most jött a tizenegyedik felvonás, a védekező felfogás és egy újabb vereség. Természetesen lehet vitatkozni arról, jogos volt-e a két megadott büntető, az azonban tény, Ángel Di María és Edinson Roberto Cavani 3-1 után, ziccerben könnyen lezárhatta volna a mérkőzést a Barca kapujánál. Nem tették. Összességében pedig igaza van a klub arab tulajdonosának, Nasszer al-Helaifinak, amikor azt mondta, egyszerűen nincs mentség arra, ami történt.
