Futballünnep Kispesten. Már a mérkőzés kezdő sípszava előtt két órával hatalmas hangzavar volt hallható a Bozsik Stadion körül. S ahogy közeledett az este hét óra, úgy lett egyre nagyobb a zajszint. Több mint nyolcezer ember csak azért érkezett, hogy lássa a bajnoki elsőségről döntő mérkőzést, azaz a Budapest Honvéd – Videoton találkozót. A hazai csapat várta kedvezőbb helyzetből a találkozót, ugyanis az egy pont is elég lett volna az aranyéremhez.
Kígyózó sorok, piros-feketére mázolt emberek és persze a stadionban már megszokott „Csak a Kispest” rigmus közepette vonultak ki a csapatok melegíteni. Amikor pedig útjára indult a labda, már szinte teljesen megtelt a létesítmény. A hazai drukkerek olyan hangulatot teremtettek, amelyben alig volt elképzelhető, hogy ne a Kispest legyen a bajnok.
A Videoton számára egyszerű volt a képlet: győznie kell, s akkor bajnok. Így is indult a találkozó, az első negyedórában Scepovic és Lazovic harcolt ki több pontrúgást is a Honvéd-védelem jobb oldalán, de hazai kapus, Gróf magabiztosan öklözte ki a labdákat. Ha ő nem, akkor védői mentettek, amikor kellett, Ikenne-King például a kiugró Scepovic elől a tizedik percben.
Aztán ahogy eltelt az első tizenöt perc, a hazaiak átálltak a négyvédős játékrendszerről az ötvédősre, s onnantól kiegyenlítetté vált a meccs. A Videoton nem nagyon talált területet, Lanzafame és Eppel ellenben hatékonyabban tartotta meg a labdákat. Az olasz támadónak ez az igazi közege: felfokozott izgalmak, valódi tét. Nemegyszer fordult elő, hogy egy egyszerű taktikai szabálytalanság után olasz telenovella hosszúságú ideig fetrengett a gyepen.
Amennyire örült a hazai publikum Lanzafame remek labdarúgói és színészi teljesítményének, annyira eszeveszett módon szidta Bognár Tamás játékvezetőt. Az egyik néző Bognár – szerinte téves ítélete után – még az almáját is majdnem a pályára hajította.
Mindez nem zavarta a Honvéd játékosait. Az első játékrész végén egy oldalszabadrúgás után Bobál öt méterről majdnem megszerezte a vezetést, Kovácsik ekkor és a következő Koszta-lövésnél is remekül hárított. A hatvanadik percben már a vendég kapus sem tudott mit tenni: Ikenne-King ért fel a jobb oldalon a támadással, középre tett labdáját pedig Eppel pöckölte a rövid sarokba. A hangulat a tetőfokán volt, a hazaiak pedig az ezer fokon égő Marco Rossi vezérletével védték a vezetést. A Videoton azért ment előre becsülettel, de komoly ziccert nem tudott kialakítani, ellenben a Honvéd igyekezett kihasználni a megnyíló területeket – bár az utolsó passzokba rendre hiba csúszott.