Tessék, itt egy halom pénz, irány az NB I!

A Puskás Akadémia már télen az első osztályhoz igazolt futballistákat, nem is játszottak a fiatalok.

Kis magyar futballparódia a Puskás Akadémia, a kommunikációja, meg úgy általában a létezése. Igaz, ha a klub elnöke az egyperces novelláiról ismert Örkény István lenne, talán csak legyintene egyet a magyar labdarúgást követő drukker. A Kossuth-díjas író a groteszk műfaj magyarországi megteremtője. Ebben a műfajban a mulatságos, a nevetséges és a rút vagy félelmetes elemek egybefonódása kelt hatást. Vagy ahogy Ferenci Attila fogalmazott a 24.hun: „Nincs összhangban a kifelé kommunikált utánpótlás-nevelési koncepció az első csapat igazolásaival és célkitűzéseivel.”

A csapat a 2016–17-es szezont Szijjártó Istvánnal kezdte, aki rendszeres játéklehetőséget adott a fiataloknak: a 444 számításai alapján a saját nevelésű játékosoknak fordulónként 54,5 százalék játékidő jutott. Az őt váltó Vincze Istvánnál már csökkent ez a szám, a tavaly télen az NB I-es Mezőkövesdről a felcsúti kispadra csábított Pintér Attila pedig 2,42 százalékra redukálta a fiatalok játékidejét. Félreértés ne essék, nem fogytak el az ifjak, egyszerűen a téli átigazolási szezonban már az NB I-re erősített a klub: hat olyan játékost szerződtetett, akik közül ketten felnőtt-, négyen pedig utánpótlás-válogatottak voltak – Gazdag Dániel a Budapest Honvédot hagyta ott a másodosztályért. Nyilván nem meglepő, de azért érdemes jelezni, hogy a keret összértéke és a klub költségvetése többszöröse a többi NB II-es csapaténak.

Ahogy a Puskás Akadémiánál, úgy a másik feljutónál, a Balmazújvárosnál is van fideszes kötődés. Az elnök ugyanis a párt országgyűlési képviselője, Tiba István. Az ő neve korábban felvetődött a volt jegyző, jelenleg polgármester Veres Margit elleni korrupciós perben, ahol a politikus tanúként jelent meg. Tiba az Átlátszó szerint azt vallotta, hogy a jegyző nem kenőpénzként vett át ötmillió forintot a helyi kézilabdacsapat tulajdonosától, hanem azzal részben az anyagi gondokkal küszködő futballcéget segítették ki – csakhogy a csapatnak nem voltak financiális problémái.

A politikai hatás mindazonáltal jól érzékelhető az elfogadott taóprogram összegeinél, hiszen 2011-ben még 103 millió forint érkezett a klubhoz társasági adó formájában, 2016-ra már a háromszorosára, 356 millió forintra nőtt ez a tétel – s emellé komoly önkormányzati segítség társul. És persze a stadionépítési láz Balmazújvárost is elérte: a létesítményben most már 2500 lelkes futballrajongó fér el, gyepszőnyegét pedig termálvízzel fűtik. Ez a megoldás egyébként egyedülálló az országban, igaz idén februárban nem akarták bekapcsolni a rendszert, nehogy kihűljön a város gyógyfürdőjének termálvize.

A csapat egy év kivételével a felsőházban végzett, amióta 2011-ben feljutott a másodosztályba. A keret nagy részét országos szinten ismeretlen debreceni és szombathelyi nevelésű játékosok adják, bár a 26,9 éves átlagéletkor jelzi, lehetne itt még fiatalítani. „A költségvetésünk alapján a másodosztály alsó harmadában kellett volna végeznünk, de vele bebizonyítottuk, nem minden a pénz, egy ilyen kis csapat is nagy dolgokra képes” – nyilatkozta a siker kapcsán néhány napja Tiba István a Hajdú Online-nak, utalva a sikeredzőre, Feczkó Tamásra, illetve remek pedagógiai érzékére. Nos, a legfontosabb láncszem távozik, mégpedig a másodosztályba zuhanó MTK-hoz. A tréner a váltást azzal indokolta, hogy egy tradicionális klubnál szeretné folytatni pályafutását, ahol nagy célok vannak.

Tiba István úgy fogalmazott, hogy emberileg csalódott Feczkó Tamásban, amiért korábban nem közölte, hogy esetleg máshol folytatná a munkát, és most is több napig váratta a csapatot döntése bejelentésével. Hozzátette, minél hamarabb szeretne megállapodni egy szakemberrel. És hogy mi lesz az első osztályban? „Durván 250 millió forintos éves költségvetéssel jutottunk fel az élvonalba” – ezt Tiba már a Magyar Időknek mondta. Ezt az összeget jócskán meg kell toldani ahhoz, hogy a frissen első osztályú csapat ne a pofozógép szerepét töltse be.