Elbukta az Újpest 1885 Futball Kft. ellen indított pert az Újpesti Torna Egylet. Az UTE azért fordult Fővárosi Törvényszékhez, mert a futballklub az engedélye nélkül cserélte le a régi lila-fehér címert. Az új címer az utóbbi hetekben heves ellenállást váltott ki szurkolói körökben.
A vitában már korábban napvilágot látott, hogy a Roderick Duchatelet többségi tulajdonába tartozó Újpest 1885 Futball Kft.-t megalapító társasági szerződés kimondja, a focicsapat arculatának megváltoztatásához a kisebbségi tulajdonos UTE hozzájárulása is szükséges.
A fentiek fényében már eleve meglepő, hogy az ügyben az UTE cégjogi eljárás helyett személyiségi jogi pert indított. Pláne, hogy a felperes egyesület jogászai a bíróság előtt egyébként hivatkoztak a társasági szerződés említett passzusára. Fő követelésük mégis az volt, hogy a bíróság mondja ki, a fociklub a címercserével megsértette a jó hírnevüket, illetve további, a törvényben nem nevesített személyiségi jogaikat.
Pontosan milyen személyiségi jogokat? – érdeklődött Palotás Gergely törvényszéki bíró, mire a felperes jogászai közölték, az UTE „saját arculati integritáshoz való joga” és a „presztízs élvezéséhez fűződő joga” sérült. Az alperest képviselő Visontai Csongor ügyvéd ezzel szemben rámutatott:
ilyen személyiségi jogokról még senki sem hallott.
Palotás bíró azt is tisztázni igyekezett, hogy a felperes szerint akkor voltaképpen társasági jogi vagy személyiségi jogi jogsértés történt, mire az UTE részéről megjelent ügyvédek közölték, álláspontjuk szerint mindkettő. Ráadásul a szerződésszegés kapcsán egy olyan polgári jogi paragrafust is idéztek, amely szolgáltatás követeléséről szól.
Hol van a társasági szerződésben bármiféle szolgáltatás? – fordult Palotás Gergely ismét a felperesi oldalhoz. Azt a választ kapta, hogy a kisebbségi tulajdonos nélküli döntéstől való tartózkodás szerintük szerződéses szolgáltatás.
A bíró szerint viszont nem az – derült ki a néhány perces szünet után kihirdetett ítéletből. Palotás nem győzte hangsúlyozni, a beadott személyiségi jogi kereset nyomán a bíróság nem vizsgálhatta a címercseréről szóló ügyvezetői döntés társasági szerződésnek való megfelelőségét, csak azt, hogy az alperes megsértette-e a felperes jó hírnevét.
