MLSZ-elnök volt, de Orbán Viktor testőrei nem engedték a válogatotthoz

Alig egy évig volt MLSZ-elnök Kovács Attila. Hosszú hallgatás után szólalt meg újra.

MN
2017. 09. 21. 8:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hosszú évek után újra megszólalt Kovács Attila, aki 1998–99-ben a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke volt, de az elmúlt tizenöt évben teljesen kivonult a futballból. Ahogy az Indexnek nyilatkozva fogalmazott: „Próbáltam a gazdaságomat rendbe tenni, ami nem sikerült. Hosszú volt az az időszak, amíg besározták a nevemet. Magyarországon mindent felszámoltam, semmilyen tevékenységet nem folytatok, még van pár évem a nyugdíjig.”

Mindezt Kovács azért mondta, mert hosszú évekig az adóhatóság és a bírósági tárgyalások foglya volt. Úgy véli egyébként, az ellene folytatott hadjárat elég volt ahhoz, hogy mára a többség az ellenállás helyett a beletörődést válassza. Emlékezetes, MLSZ-elnökként komoly csatát vívott a közvetítési jogokat birtokló Bodnár Györggyel, valamit Deutsch Tamás sportminiszterrel.

Gyermekein kívül semmilyen kapcsolata nincsen a sporttal. Három lánya közül az egyiket lebeszélte a labdarúgásról, fia ugyan a Csepelben védett az iskola megkezdéséig, de majd most dönti el, belefér-e idejébe.

Azért, bár csak a háttérből, továbbra is követi a labdarúgás történéseit. Mint fogalmazott, „sokszor szoktam mondani: lehet, hogy nem egy mérkőzést néztünk. Ez főleg a válogatottra vonatkozik. Az Európa-bajnokságon való részvétel nagyon szép dolog volt, nagyon örülök neki. Ez egyrészt Dárdai munkájának volt köszönhető, másrészt pedig azoknak a játékosoknak, akiknek ez volt életük utolsó lehetősége. Ők megmutatták, hogy többre is képesek lehetnénk. Persze szerencse is kellett hozzá.”

Szerinte 1998-as elnökségének kezdetekor Bicskei Bertalan irányítása alatt nagyon jó összetételű társaság jött össze, ám egy Portugáliával játszott mérkőzés idején jött rá: az ő ideje lejárt.

„Minden mérkőzés előtt bementem a csapathoz, nem szakmázva, hanem megpróbáltam őket a magam módján felspannolni. Portugália ellen, mikor szeretettem volna bemenni az öltözőbe, nem tudtam.

Nem engedtek be, engem mint a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökét. Soha nem fogom elfelejteni, hogy az akkori kormányfő, a miniszterelnök úr, aki jelenleg is kormányfő, volt benn a játékosoknál, és beszélt velük. Emiatt én nem mehettem be hozzájuk, mert az ő biztonsági emberei nem engedtek be. Aztán a félidőben ugyanez történt. Úgyhogy én akkor már tudtam, hogy az én napjaim meg vannak számlálva”

– elevenítette fel a történteket.

Pedig ekkor még csak fél éve volt elnök. Kovács végül 1999 februárjáig töltötte be tisztségét, igaz utána a megbízott sportminiszter kénytelen volt visszahelyezni.

„Bejött hozzám két jól öltözött, öltönyös úriemberrel, és elmondták, hogy ők is szeretnék ezt megpályázni. Leraktak elém az asztalra tízmillió forintot, és azt mondták, hogy ők ezzel szeretnék segíteni a döntésemet. Mondtam nekik, hogy »Legyenek szívesek, vegyék fel ezt a pénzt az asztalomról, és nagyon szépen megkérem önöket, hogy hagyják el az irodámat«” – mesélte Kovács, hozzátéve, ha felemelte volna kezét a pénz felé, lehet, hogy még mindig börtönben ülne. Úgy látja, vele akarták bizonyítani, hogy nem érdemes szembeszállni velük.

Arra a kérdésre, hogy mi lehet a titka annak a Berzi Sándornak, aki a sokadik elnököt szolgálja ki vezetőként, azt mondta, nagyon hajlékony, mindig is a saját érdekeit nézte.

„Amikor kandidáltam elnöknek, megkeresett a VIII. kerületi irodámban, és azt mondta, hogy ő olyan, mint egy rosszlány, mindenkinek odakínálja magát, és aki nyer, amellé akar állni.”

Kovács Attila kitért a jelenlegi viszonyokra és az utánpótlásra is. Szerinte tizenkét év alatt tönkretették a magyar futball bázisát, hiszen a tizenkét csapatból a Diósgyőr kivételével az együtteseket a kormány érdekkörébe tartozók vezetik.

Kiemelte, az angolok a legendás 6:3-as vereség után rájöttek, nem szabad a gyerekeket kivenni a szülői közösségből, a barátaik közül, hanem ott kell hagyni a tehetségeket, ahol vannak, hogy minél több gyereket vonzzanak maguk után. Azért Kovács azt is elmondta, nagyon sok jó dolgot tesz a jelenlegi vezetés, csak nincs egyensúlyban a mérleg. „Nem jó, hogy ilyen szégyenteljes dogok történnek, mint a különböző sportágakban, például, hogy mindenhova a saját embereiket ültették.”

Mindennek okát Kovács már 1998-ban észrevette. Mint mondta, amikor a Fidesz először hatalomra került, nem maradt más neki, mint a sport és a temetők, hiszen addigra ezt az országot szétcincálták a múlt vezetői.

„Azt gondolták, hogy a sport területén nagyhatalom leszünk, és akkor a választók tömegei fogják őket követni.”

És ma is ezt látja igazolva: csak a közönség a stadionok ellenére nem megy el eseményekre, kivétel a válogatott, de az is le fog csengeni, ha nincs eredmény. Hozzátette: olyan mértékű beleszólás van most már a sportágba az MLSZ által, amely soha nem fog normális egyensúlyt hozni ebbe az országba.

Kovács több rétegben látja a problémát. Az utánpótlásban ugyan lehet látni valamit, de kérdés, meddig fog tartani. Szerinte egyébként ezeket is el fogják szúrni. Nemzetközi szinten nagy dolog, amit a Videoton tett, de mint mondta, érdekes, hogy könnyen feladták a mérkőzést. A válogatott esetében pedig borzasztó volt számára a Portugália és a Lettország elleni mérkőzést nézni. „Nikolics olyan ember, aki bármely országba elment, idáig mindenhol gólkirály lett. Ha ezt nem vesszük számításba a válogatottnál, nem tudom, hogy mi kellene” – jelentette ki.

Összességében Kovács Attila inkább borúlátó. Nem látja ugyanis, hogy tíz év múlva lesz változás. Az akadémiákról meglátása szerint több lelkileg sérült gyerek kerül ki, akikben nem találják meg a sztárt, s alacsonyabb osztályban futballoznak tovább. Inkább iskolai bajnokságokat szeretne látni.

Megfigyelése, hogy annál a pénznél, amelyet ma a magyar labdarúgásba raknak, többet nem tudnak tenni, ennek ellenére nincsenek nemzetközi eredményeink. Egyszerűen szerinte többet kellene olvasni a történelemkönyvet, és nem kell újat kitalálni, nincs szükség arra, hogy meghatározzák a külföldi játékosok számát, hiszen a pénz meghatározza, hogy külföldit alkalmaznak vagy nem.

„Attól, hogy kényszerítjük a klubcsapatokat, hogy fiatalokat kell játszatni, nem lesz magasabb szintű a bajnokság. Majdnem egy ifjúsági bajnokság szintjére süllyesztették, züllesztették ezt az egészet. Ez nagyon nem jó” – jelentette ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.