A Zalaegerszegi TE klubigazgatója, Ágoston Zoltán lapunknak arról mesélt, hogy ő is találkozott lehetetlen bérigénnyel, amikor egy fiatal labdarúgóval tárgyalt. „500-600 ezer forintos fizetést szeretett volna. Ugyanígy gond, hogy az NB II-be 1,5 millió forintért jönnek el a játékosok. A legtöbb klub első osztályú múlttal bíró játékost keres, biztosra akar menni. Aki viszont az NB I-be már nem fér be, és jönne hozzánk, nem ad alább az igényeiből” – mondta. Úgy látja, rajtuk kívül a többi másodosztályú csapat nem készít komoly utánpótlásképzési stratégiát, így
az akadémiákról kell vásárolni, ahol minimálbért vagy annál is kevesebbet keresnek a fiatalok, így onnan kikerülve többet akarnak.
Ráadásul a hazai labdarúgópiac szerinte sem ad sok tehetséget a kluboknak.
Ha jobban belegondolunk, egészen lesújtó, amiről a három fenti szakember beszél. Bár akadnak üdvözítő kivételek, mint Sallai Roland vagy Gyurcsó Ádám, akik a Puskás Akadémiáról jutottak el a válogatottságig, Révész Attila, Nagy Tibor és Ágoston Zoltán szavai alapján úgy állunk, hogy az évente több milliárdos taóráfordításból – vagyis közpénzből – dotált hazai akadémiák olyan képességű labdarúgókat adnak a piacra, akiknek jó részét még a másodosztályban is csak muszájból játszatja az edzője. A minap a felnőttválogatott éléről távozó Bernd Storck épp azzal próbálkozott erőteljesen, hogy a fiatalokat beépítse a csapatba, de ha ilyen merítési lehetőségek vannak, akkor nagyon gyorsan búcsút mondhatunk vb- vagy akár Eb-álmainknak.
