A magyar labdarúgó-válogatott nemrég kinevezett kapitánya, Georges Leekens egyelőre – ahogy többször is fogalmazott – tájékozódik, felméri a terepet. Na meg, amikor ideje engedi, interjúkat ad. Most például az Origónak beszélt hosszabban. A beszélgetésből kiderül, amikor felkérték a munkára, természetesen tisztában volt a magyar futballal s annak „fantasztikus múltjával”, ráadásul volt alkalma játszani magyarokkal is egy csapatban, ugyanakkor sietve hozzátette, a múltra nem tud hatással lenni, így a jelenből kell erőt meríteni.
Magáról elmondta, szenvedélyes ember, aki szeret szövetségi kapitány lenni, és szerinte vannak pozitív dolgok Magyarországon, például a stadionok és edzőközpontok, de sokat kell még dolgozni.
„Nem ez a legkönnyebb munkahely, amit választhattam, de nagy a kihívás. Sokan mondják, hogy igazi lehetetlen küldetésre vállalkoztam, de minél többen mondják ezt, nekem annál jobban tetszik” – emelte ki.
A Luxemburg és Costa Rica elleni mérkőzések kapcsán arról beszélt, hogy bölcs döntést hozott azzal, hogy nem ugrott fejest, azaz csak megfigyelőként volt jelen, de így nehezen élte meg a kétszer 90 percet. Az előbbivel kapcsolatban rávilágított:
„Lehet sírni, de ezt mi rontottuk el, tehát ki is lehet javítani.”
Ami a szakmát illeti, Leekens úgy látja, közelebb kell tartanunk a labdát az ellenfél kapujához, ha több mérkőzést szeretnénk nyerni, és nem lehet ennyi labdát eladni. Ezenkívül tenni kell azért, hogy az ellenfelek ne játszanak túl könnyen a magyar csapattal szemben. S persze újból hangsúlyozta a sok munka jelentőségét, hozzátéve, hogy érdemes két lábbal a földön állni: „Nem szaladgálnak Messik vagy Ronaldók a magyar pályákon, éppen ezért a rendelkezésre álló játékosokból kell a legjobb egységet megtalálni.”
Arra a kérdésre, hogy mire lehet tőle számítani, kifejtette, utál veszíteni, szóval abból minél kevesebbet szeretne. A válogatás tekintetében pedig csak a teljesítmény számít, továbbá intelligens, jó csapatszellemmel rendelkező játékosokra van szükségre, akik megértik, nem lesz mindig náluk a labda.