Már tizenhét éves kora előtt bemutatkozott a török élvonalban. Három periódusban összesen tizenhárom évet töltött az ország egyik legnagyobb klubjánál, a Galatasaraynál. Huszonegy éves volt, amikor megszerezte első válogatottgólját, ezután még 111-szer öltötte magára a nemzeti szerelést, és ötvenegy gólig jutott – ez azóta is rekord. Hétszeres török bajnok, négyszeres török kupagyőztes, többszörös gólkirály, nyert UEFA-kupát 2000-ben, és az ő nevéhez fűződik a világbajnokságok történetének leggyorsabb gólja: a 2002-es vb-n a Dél-Korea elleni győztes bronzmérkőzés 11. másodpercében talált a hálóba. Hakan Sükür egyike azon játékosoknak, akinek nevével azonosítható a török foci.
Karakteres, önazonos figura, aki soha nem félt elmondani véleményét. A már említett 2002-es világbajnokságon, amikor Törökország épp története legnagyobb menetelését élte, arról beszélt, azért nem tud annyi gólhelyzetet kialakítani, mert a középpályások csak magukra gondolnak s nem szolgálják ki. Szókimondása, játék iránti alázata és a pályán elért eredményei népszerűvé tették. Olyannyira, hogy az első esküvőjét, Esra Elbirlikkel élőben közvetítette a televízió. S az azon készült kép bejárta a világot, nem véletlenül. Hakan Sükür ugyanis két tanújával, Törökország jelenlegi államfőjével, Recep Tayyip Erdogannal és Fethullah Gülen muzulmán hitszónokkal együtt ünnepelt.
A Boszporusz Bikája (becenevét a Galatasaray szurkolóitól kapta 1992-ben) 2016 júliusáig nemzeti hős volt, jelenleg azonban száműzöttként az Amerikai Egyesült Államokban él. Hogy mennyire nemkívánatos személy, jól mutatja, ha egyszer úgy dönt, beteszi a lábát szülőföldjére, életfogytiglani börtönbüntetést kapna, sőt a halálbüntetés lehetősége is fennáll, ugyanis kormányellenes „lázadónak” számít. Az Isztambuli futballmúzeumból, valamint a Galatasaray képgyűjteményéből is eltávolították az összes róla készült képet.
###HIRDETES###
Mindennek megértéséhez a török politika alakulását kell megvizsgálni. Miután a koszovói albán származású Sükür 2008-ban visszavonult, előbb futballszakértőként dolgozott, majd politizálni kezdett az Igazság és Fejlődés Pártja parlamenti képviselőjeként. Sikerrel, hiszen a 2011-es parlamenti választások alkalmával országgyűlési képviselőnek választották. Ekkor Erdogan és Gülen még szövetségesek voltak, ám a két vezető viszonya nemsokára megromlott. Két évvel később például a jelenlegi török államfő parancsára bezárták a gülenisták által működtetett speciális iskolákat. Sükür (aki jó kapcsolatot ápolt a hitszónokkal) válaszul lemondott mandátumáról és függetlenként politizált tovább.
De véleményét ezután sem takargatta, sőt. „Albán vagyok, s nem török” – mondta egyszer. Mindezt tette abban azokban az időkben, amikor az albán vagy a kurd szavak használata ellenszegülést jelentett az uralkodó nacionalista irányzattal szemben. Nem kellett sok, hogy magával Erdogannal is összeakassza bajszát: az eddig nem bizonyított vádak szerint egy 2016. februári Twitter-bejegyzésében (aminek tartalma a nyilvánosság előtt ismeretlen) az elnököt és fiát sértegette, így eljárás indult ellene.
A négy év börtön „lehetősége” azonban már az Egyesült Államokban érte, ugyanis 2015-ben családjával a tengerentúlra tette át székhelyét. Ahonnan nyíltan jelezte, támogatja a szintén az USA-ban élő hitszónok Gülent. S ahol jelenleg a Daily Sabah szerint luxuskörülmények között él: egy 3 millió dollár értékű ház mellett három luxusautót tart, illetve Palo Altóban, San Francisco leggazdagabb környékén egy éttermet üzemeltet. Ez a portál szerint egyébként a gülenista csoport találkozóhelye.
Így csak távolról szemlélte a 2016. júliusi eseményeket, amikor is a török hadsereg megpróbálta átvenni a hatalmat a török kormánytól. A lövöldözéssel és összetűzésekkel tarkított káosz pedig lehetőséget jelentett Erdogannak, hogy a puccs megszervezésével megvádolja Gülent, ezzel együtt ellene és követői ellen forduljon. Az eseményeket követően mind állami, mind társadalmi szinten tisztogatás indult, ennek célpontjai a feltételezett gülenisták. Ebben a körbe gyakorlatilag bárkit kérdés nélkül besoroltak, aki valaha szembekerült az erdogani felfogással. A történtek (amelyek a mai napig meghatározzák a török közéletet) következménye több mint elszomorító: 300 halott, 50 ezer őrizetbe vett ember, 120 ezren pedig elvesztették állásukat.
Ezen események miatt nem térhet soha vissza szülőföldjére Hakan Sükür, s ezen események miatt halt meg börtönbe vetett édesapja. Tehát minden, ami volt, elveszett számára, ahogy az országa is, s lett az egykori nemzeti hősből száműzött.
Nincs egyedül
Nem Hakan Sükür az egyetlen sportoló, akire börtön várna hazatértekor. Az NBA-ban szereplő New York Knicks játékosa, Enes Kanter is hasonló helyzetben van. Őt is szeretné börtönben látni az aktuális török vezetőség, útlevelét már visszavonták a török hatóságok. Korábban pedig közöltek egy édesapja által írt levelet, amelyben Mehmet Kanter arról ír, hogy Gülen hipnotizálta fiát. Kantert úgy tűnik, mindez annyira nem érdekli, mi több igen kemény kritikát fogalmazott meg tavaly Erdoganról, mint mondta, ő a századunk Hitlere.
