Hó volt, hó nem volt: pályafűtés magyaros módon

Az MLSZ célja a rövidebb téli szünet, ami megvalósítható, ha a rendszert nem csak akkor kell használják, amikor meccs van.

A költségekkel kapcsolatban elmondta, a meleg vizes rendszer kiépítése 20–25 millió forint plusz áfa körül mozog, amihez hozzá jönnek még egyéb kivitelezési költségek. Használata egy idényben 13–15 millió forintba kerül, míg ennek 2,5-szerese az elektromos verzió. A termálvizes változat anyagi vonzata a fentiekhez képest pedig nagyságrendekkel kisebb, ilyen rendszer működik Balmazújvárosban és Kisvárdán. „Akinek vizes fűtése van, s azt mondja, a rendszer költsége miatt nem fűtötte fel a pályát az nem mond igazat” – állította.

A rendszer általános és helyes üzemeltetéséről Kaszab elmondta, nem akkor kell bekapcsolni, amikor mérkőzés van. „Egy mérőeszköz van a pálya talajába telepítve, amely érzékeli a hőmérsékletet, s automatikusan ki- és bekapcsol, ezzel egy adott hőfokon tartva a gyepet. A fő időszak nagyjából öt hónapot ölel fel: október végén bekapcsol, novemberben már sokkal nagyobb energiát ad, míg decemberben, addig használják, amíg meccs van. Bizonyos országokban, így Magyarországon is, decemberben kikapcsolják, s hagyják a füvet megnyugodni, majd január közepén-végén újra bekapcsolják, és elkezdik feléleszteni a füvet. De Németországban például nem hagynak szünetet.”

Puskás Stadion

Az épülő Puskás Ferenc Stadion kapcsán Szemán Róbert a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika Szaklap főszerkesztője, épületgépész-mérnök arról mesélt lapunknak, hogy a létesítmény építésénél előírják a megújuló energia használatának részarányát. Egy nagy stadionnál ugyanis különféle megújuló hőforrásokat kell találni. A Puskás Ferenc Stadion esetében így több milliárd forintba kerül csak az, hogy az előírásoknak megfelelő pályafűtés működjön. Szemán arról is beszélt, hogy a külföldi stadionoknál található pályafűtési rendszer és az itthoni verzió között alig van különbség.

Tavaly esett meg Balmazújvárosban, hogy azért nem kapcsolták be a rendszert, mert lehűlt volna a város gyógyfürdőjének vize. „Valószínűleg tervezési hiba történt, több mint valószínű, hogy még egy termálkút fúrására lett volna szükség” – emelte ki Kaszab, aki hozzátette, a balmazújvárosinál gazdaságosabban nehéz lenne megoldani az üzemeltetést.

Arról is beszélt, hogy ugyan minőségi rendszerek épültek, ugyanakkor sajnos kevés helyen üzemeltetik megfelelő módon, persze, vannak pozitívumok: a Groupama Aréna, és az Új Hidegkúti Stadion üzemeltetés szempontjából profi, és pozitív példa. A pályafűtési rendszer tekintetében a szombathelyi, miskolci pálya is kitűnő, de az üzemeltetésükről még nincsenek megfelelő információi.

Megkerestük azt MLSZ-t a témával kapcsolatban. Mint jelezték: a 2017–18–as bajnoki évadra hatályos klublicenc-szabályzat 18. paragrafus P.19 pontja alapján minden NB I-es és NB II-es csapatnak kell legyen pályakarbantartó szakembere. A hivatkozott pont alapján a 2017. évi klublicenceljárás során ellenőrizték, hogy megfeleltek-e, és a jelenlegi ismereteik szerint mindenhol van ilyen munkatárs. Arra azonban nem kaptunk választ, hogy a pályakarbantartói képzésen végzett hallgatók képesek-e a pályafűtés megfelelő üzemeltetésére.