Hó volt, hó nem volt: pályafűtés magyaros módon

Az MLSZ célja a rövidebb téli szünet, ami megvalósítható, ha a rendszert nem csak akkor kell használják, amikor meccs van.

A Budapest Közlekedési Vállalatnak (BKV) a mondás szerint két „ellensége” van: az utasok és az időjárás. Utóbbi tényező a Magyar Labdarúgó Szövetségnek, illetve a futballcsapatoknak is nehézséget okoz, az előbbi pedig behelyettesíthető a szurkolókkal. A szövetség rendületlenül küzd azért, hogy az Európa egyik leghosszabb téli szünetű magyar bajnokság holtidejét csökkentse. Mint a testület a 444.hu-nak még tavaly februárban jelezte: „A Magyar Labdarúgó Szövetség számára kiemelt szakmai kérdés 2010 óta, hogy előírja a pályafűtés kötelezettségét annak érdekében, hogy a profi versenyidőszak hosszabb lehessen, más szavakkal, hogy rövidebb legyen a téli szünet.”

Hogy haladjon minden egyről a kettőre, az idei (2017–2018-as) kiírás licencfeltételei között már helyet kapott a pályafűtés megléte. Akadt is ebből probléma Újpesten, ahol a 800 milliós – állami büdzséből fizetett, állam által megrendelt – stadionfelújításba minden belefért, kivéve az óhajtott rendszer kiépítése – sebaj, pótolták fűtőpaplannal.

A zimankó megérkeztével a gyeppel kapcsolatos problémák újfent előbukkantak. Az Újpest–Paks Magyar Kupa-nyolcaddöntőmérkőzés a pálya használhatatlansága miatt elmaradt, ahogy a március 3-i Honvéd–Videoton is. De a Zalaegerszeg–Puskás Akadémia kupatalálkozót sem épp billiárd simaságú talajon rendezték, a Balmazújváros–Győr találkozón a hazai stadion ugyancsak hófödte volt. Félig a debreceni gyepszőnyeg is a Diósgyőr-Fradin. Pedig mindhárom létesítményben lefektették a fűtőcsöveket.

„Két típusú pályafűtési rendszer működik Magyarországon. Az egyik az elektromos, a másik a meleg vizes verzió” – magyarázta a Magyar Nemzetnek Kaszab Gergely, a Ke Kelit GmbH. magyarországi vezetője, aki több stadion működési rendszerét is közelről ismeri. Elektromos pályafűtést a debreceni Nagyerdei Stadionban, Telkiben, illetve a most épülő Illovszky Rudolf Stadionban alkalmaznak. „Arról nincsenek információm, mekkora bekerülési értékkel működik a rendszer, de ha nulla forintért adják, akkor is három év múlva drágább lesz, mintha vizes rendszerű fűtést alkalmaznának. Ha egyáltalán használják” – világított rá. „Ha ingyen adnák se választanám, mert drága üzemeltetni” – tette hozzá. Adódik a kérdés: mégis mi szól az utóbbi alkalmazása mellett. A szakember szerint valójában semmi. „Talán a lobbierők állhatnak a háttérben, illetve esetleg az az előny, hogy gyorsabban felfűthető vele a talaj” – véli. 

A költségekkel kapcsolatban elmondta, a meleg vizes rendszer kiépítése 20–25 millió forint plusz áfa körül mozog, amihez hozzá jönnek még egyéb kivitelezési költségek. Használata egy idényben 13–15 millió forintba kerül, míg ennek 2,5-szerese az elektromos verzió. A termálvizes változat anyagi vonzata a fentiekhez képest pedig nagyságrendekkel kisebb, ilyen rendszer működik Balmazújvárosban és Kisvárdán. „Akinek vizes fűtése van, s azt mondja, a rendszer költsége miatt nem fűtötte fel a pályát az nem mond igazat” – állította.

A rendszer általános és helyes üzemeltetéséről Kaszab elmondta, nem akkor kell bekapcsolni, amikor mérkőzés van. „Egy mérőeszköz van a pálya talajába telepítve, amely érzékeli a hőmérsékletet, s automatikusan ki- és bekapcsol, ezzel egy adott hőfokon tartva a gyepet. A fő időszak nagyjából öt hónapot ölel fel: október végén bekapcsol, novemberben már sokkal nagyobb energiát ad, míg decemberben, addig használják, amíg meccs van. Bizonyos országokban, így Magyarországon is, decemberben kikapcsolják, s hagyják a füvet megnyugodni, majd január közepén-végén újra bekapcsolják, és elkezdik feléleszteni a füvet. De Németországban például nem hagynak szünetet.”

Puskás Stadion

Az épülő Puskás Ferenc Stadion kapcsán Szemán Róbert a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika Szaklap főszerkesztője, épületgépész-mérnök arról mesélt lapunknak, hogy a létesítmény építésénél előírják a megújuló energia használatának részarányát. Egy nagy stadionnál ugyanis különféle megújuló hőforrásokat kell találni. A Puskás Ferenc Stadion esetében így több milliárd forintba kerül csak az, hogy az előírásoknak megfelelő pályafűtés működjön. Szemán arról is beszélt, hogy a külföldi stadionoknál található pályafűtési rendszer és az itthoni verzió között alig van különbség.

Tavaly esett meg Balmazújvárosban, hogy azért nem kapcsolták be a rendszert, mert lehűlt volna a város gyógyfürdőjének vize. „Valószínűleg tervezési hiba történt, több mint valószínű, hogy még egy termálkút fúrására lett volna szükség” – emelte ki Kaszab, aki hozzátette, a balmazújvárosinál gazdaságosabban nehéz lenne megoldani az üzemeltetést.

Arról is beszélt, hogy ugyan minőségi rendszerek épültek, ugyanakkor sajnos kevés helyen üzemeltetik megfelelő módon, persze, vannak pozitívumok: a Groupama Aréna, és az Új Hidegkúti Stadion üzemeltetés szempontjából profi, és pozitív példa. A pályafűtési rendszer tekintetében a szombathelyi, miskolci pálya is kitűnő, de az üzemeltetésükről még nincsenek megfelelő információi.

Megkerestük azt MLSZ-t a témával kapcsolatban. Mint jelezték: a 2017–18–as bajnoki évadra hatályos klublicenc-szabályzat 18. paragrafus P.19 pontja alapján minden NB I-es és NB II-es csapatnak kell legyen pályakarbantartó szakembere. A hivatkozott pont alapján a 2017. évi klublicenceljárás során ellenőrizték, hogy megfeleltek-e, és a jelenlegi ismereteik szerint mindenhol van ilyen munkatárs. Arra azonban nem kaptunk választ, hogy a pályakarbantartói képzésen végzett hallgatók képesek-e a pályafűtés megfelelő üzemeltetésére.