Szakvélemény szükséges? Kinek kell fizetnie?

Lábbelivel kapcsolatos minőségi kifogása van. Kinek kell viselnie a szakvélemény költségeit?

Ha a kereskedő már bemutatta az általa megrendelt szakvéleményt, de a benne foglaltakkal ön nem ért egyet, lehetősége van másik minőségvizsgáló szervezettől, vállalkozástól szakvéleményt kérnie, de ebben az esetben ennek költsége már önt terheli.

Amennyiben békés úton kívánják a jogvitát megoldani, javasoljuk, hogy a Magyar Igazságügyi Szakértők névsorába felvett független szakértőt vegyenek igénybe a szakvélemény elkészítéséhez. Az eljárás részleteiről a Magyar Igazságügyi Szakértők honlapjáról (miszk.hu) bővebben tájékozódhatnak.

Az ön által megrendelt szakértői vizsgálatot megelőzően célszerű megállapodást kötni a kereskedővel, melyben rögzítik a független szakértő nevét, valamint egy szándéknyilatkozatot, miszerint a szakértői véleményt a felek magukra nézve kötelezőnek fogadják el, figyelemmel arra hogy a további jogviták elkerülhetőek legyenek.

Ha a vásárlástól számított hat hónapon túl jelzi a kifogását a kereskedőnek, és a vállalkozás alapvetően nem fogadja el, hogy a termék hibája már az átadáskor megvolt – tehát szavatossági jogait érintően további bizonyítás nélkül nem rendezi a kifogást –, akkor a fogyasztónak kell alátámasztania, hogy a termék eredendően gyártási hibás, és nem a helytelen kezelés, használat miatt merült fel a probléma. Ennek legmegfelelőbb módja lehet, ha a vásárló szakértői véleményt kér. Ezzel kapcsolatban kikérheti a kereskedő tanácsát, hogy mely szakértő személyt, vállalkozást vegye igénybe a szakvélemény elkészítéséhez, de tájékozódhat az interneten is a termékkör bevizsgálásával kapcsolatban.

Szükséges megjegyezni, hogy a szabad bizonyítás elvéből kifolyólag hatályos jogunkban nem található olyan rendelkezés, amely a kereskedőt, illetve a fogyasztót arra kötelezné, hogy egy meghatározott szervtől szerezzen be szakvéleményt (1995-ig kötelező szakvéleményt a Kereskedelmi és Minőségellenőrző Intézet, a Kermi, majd 1995 és 2003 között a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség adhatott ki). Ennélfogva sem a kereskedő, sem a fogyasztó nem köteles arra, hogy egy bizonyos szervnél kezdeményezzen bizonyítást.

A kereskedő felajánlhatja, hogy segít a szakvélemény megrendelésében, azonban a szavatossági idő ez időszakában már önnek kell a szakértői vizsgálat költségét megelőlegeznie. Amennyiben a szakvélemény az ön javára dönt, azaz kimondja, hogy a hiba oka gyártási eredetű, ezt a költséget utólag ráterhelheti a kereskedőre.

Amennyiben a szavatossági jogok rendezésében az elkészült szakvélemény(ek) ellenére nem tudnak megállapodásra jutni, illetve a vásárlást követő hat hónapon túl beszerzett szakvélemény költségének viselésében nem sikerült megegyezniük, úgy jogainak érvényesítése érdekében bírósághoz, illetve békéltető testülethez érdemes fordulnia. A békéltető testületi eljárás egyszerűsége, gyorsasága, valamint költségkímélő jellege miatt tekinthető kedvezőbb megoldásnak.

A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM-rendelet alapján a forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:

Ha a kifogás rendezésének módja eltér a fogyasztó igényétől, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. A jegyzőkönyv másolatát át kell adni a fogyasztónak. Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének bejelentésekor nem tud nyilatkozni a teljesíthetőségéről, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót.

Azzal kapcsolatban, ha a kereskedő a minőségi kifogás megtételekor nem a jogszabálynak megfelelően járt el, például panaszáról nem vett fel jegyzőkönyvet, a javításra átvett árucikkről nem adott át elismervényt, vagy a vásárlók könyvébe tett panaszát nem válaszolta meg írásban 30 napon belül, bejelentést tehet a lakóhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségen.

További információk: nfh.hu