A leggyakoribb minőségi kifogás a mindennapi életben – a hatósági tapasztalatok alapján – a lábbelit érintően merülhet fel. E termékkör esetében a hatályos jogi előírások szerint a fogyasztó a vásárlástól számított két éven belül érvényesítheti szavatossági igényeit. A kétéves igényérvényesítési határidő során azonban a bizonyítási teher megoszlik a felek között.
A vásárlást követő első hat hónapban a bizonyítási kötelezettség a kereskedőt terheli. Ennek alapján ha a hiba hat hónapon belül merül fel, és a kereskedő vitatja a fogyasztó kifogását, neki kell bizonyítania, hogy a termék hibája a nem megfelelő használatból adódott, nem pedig gyártási eredetű. A vásárlástól számított hat hónapot követően a fogyasztónak kell bizonyítania – például szakvéleménnyel –, hogy a hiba gyártási eredetű, amennyiben a kereskedő a minőségi kifogásának a reklamáció megtételekor nem ad helyt.
Amikor tehát a kereskedő arra hivatkozik, hogy lábbelire „garanciát” csak hat hónapig vállal, elmondható, hogy a fenti kitételt értelmezi így saját szemszögéből. Természetesen a szavatossági jogok nem csak fél évig gyakorolhatók a termékkel kapcsolatban. Ha a vásárlás során ilyen megkötéssel találkoznak, vagy szóban erről tájékoztatja önöket a kereskedő, az nem jogszerű.
Ha tehát fél éven belül vitte vissza a hibás cipőt, a bizonyítás költségei – így a szakvélemény díja is – főszabályként a kereskedőt terhelik. Amennyiben a bizonyítás esetlegesen azzal az eredménnyel zárul, hogy a hiba oka már a vásárlást követően merült fel, például abból kifolyólag, hogy a fogyasztó nem rendeltetésszerűen használta a terméket, a kereskedő csak abban az esetben háríthatja át a bizonyítási költségeket a fogyasztóra, ha alaposan feltehető, hogy a fogyasztó rosszhiszeműen járt el – azaz például tudta, hogy a hiba nem gyártási eredetű – a kifogás megtételekor.
Amennyiben a kereskedő nem hajlandó eleget tenni bizonyítási kötelezettségének, a fogyasztó is kérhet szakvéleményeztetést, amelynek díját utólag a kereskedőre háríthatja, hiszen az első hat hónapban a vállalkozás kötelessége a bizonyítás.
Ha a kereskedő már bemutatta az általa megrendelt szakvéleményt, de a benne foglaltakkal ön nem ért egyet, lehetősége van másik minőségvizsgáló szervezettől, vállalkozástól szakvéleményt kérnie, de ebben az esetben ennek költsége már önt terheli.
Amennyiben békés úton kívánják a jogvitát megoldani, javasoljuk, hogy a Magyar Igazságügyi Szakértők névsorába felvett független szakértőt vegyenek igénybe a szakvélemény elkészítéséhez. Az eljárás részleteiről a Magyar Igazságügyi Szakértők honlapjáról (miszk.hu) bővebben tájékozódhatnak.
Az ön által megrendelt szakértői vizsgálatot megelőzően célszerű megállapodást kötni a kereskedővel, melyben rögzítik a független szakértő nevét, valamint egy szándéknyilatkozatot, miszerint a szakértői véleményt a felek magukra nézve kötelezőnek fogadják el, figyelemmel arra hogy a további jogviták elkerülhetőek legyenek.
Ha a vásárlástól számított hat hónapon túl jelzi a kifogását a kereskedőnek, és a vállalkozás alapvetően nem fogadja el, hogy a termék hibája már az átadáskor megvolt – tehát szavatossági jogait érintően további bizonyítás nélkül nem rendezi a kifogást –, akkor a fogyasztónak kell alátámasztania, hogy a termék eredendően gyártási hibás, és nem a helytelen kezelés, használat miatt merült fel a probléma. Ennek legmegfelelőbb módja lehet, ha a vásárló szakértői véleményt kér. Ezzel kapcsolatban kikérheti a kereskedő tanácsát, hogy mely szakértő személyt, vállalkozást vegye igénybe a szakvélemény elkészítéséhez, de tájékozódhat az interneten is a termékkör bevizsgálásával kapcsolatban.
Szükséges megjegyezni, hogy a szabad bizonyítás elvéből kifolyólag hatályos jogunkban nem található olyan rendelkezés, amely a kereskedőt, illetve a fogyasztót arra kötelezné, hogy egy meghatározott szervtől szerezzen be szakvéleményt (1995-ig kötelező szakvéleményt a Kereskedelmi és Minőségellenőrző Intézet, a Kermi, majd 1995 és 2003 között a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség adhatott ki). Ennélfogva sem a kereskedő, sem a fogyasztó nem köteles arra, hogy egy bizonyos szervnél kezdeményezzen bizonyítást.
A kereskedő felajánlhatja, hogy segít a szakvélemény megrendelésében, azonban a szavatossági idő ez időszakában már önnek kell a szakértői vizsgálat költségét megelőlegeznie. Amennyiben a szakvélemény az ön javára dönt, azaz kimondja, hogy a hiba oka gyártási eredetű, ezt a költséget utólag ráterhelheti a kereskedőre.
Amennyiben a szavatossági jogok rendezésében az elkészült szakvélemény(ek) ellenére nem tudnak megállapodásra jutni, illetve a vásárlást követő hat hónapon túl beszerzett szakvélemény költségének viselésében nem sikerült megegyezniük, úgy jogainak érvényesítése érdekében bírósághoz, illetve békéltető testülethez érdemes fordulnia. A békéltető testületi eljárás egyszerűsége, gyorsasága, valamint költségkímélő jellege miatt tekinthető kedvezőbb megoldásnak.
A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM-rendelet alapján a forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:
Ha a kifogás rendezésének módja eltér a fogyasztó igényétől, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. A jegyzőkönyv másolatát át kell adni a fogyasztónak. Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének bejelentésekor nem tud nyilatkozni a teljesíthetőségéről, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót.
Azzal kapcsolatban, ha a kereskedő a minőségi kifogás megtételekor nem a jogszabálynak megfelelően járt el, például panaszáról nem vett fel jegyzőkönyvet, a javításra átvett árucikkről nem adott át elismervényt, vagy a vásárlók könyvébe tett panaszát nem válaszolta meg írásban 30 napon belül, bejelentést tehet a lakóhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségen.
További információk: nfh.hu
