Kiskorú gyermeke hazaállított egy drága mobillal?

14 éven aluli gyermeke önállóan vásárolt egy nagy értékű mobiltelefont, ön pedig kétségbeesett? Mit tehet?

2014. 10. 06. 7:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Érdekes kérdés érkezett a minap a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hétvégi telefonos ügyfélszolgálatára.

A telefonáló hölgy 13 éves kiskorú gyermeke a szülők engedélye és jelenléte nélkül az egyik telefonszolgáltatónál 80 ezer forint értékű okostelefont vásárolt. Mivel saját telefonszámát szerette volna megtartani, ezért régi készülékéből a SIM kártyát bele akarta rakni az új készülékbe, csakhogy az új készülék már nem a régi trend szerinti SIM kártyával működik, így az új készülék a másik SIM kártya belekényszerítése után nem akart elindulni sem. A gyermek egyből fordult is vissza a kereskedőhöz, és beadta javításra a készüléket.

A szülőben megfogalmazódott kérdés pedig az volt, hogy egy 13 éves kiskorú személy egyáltalán jogosult-e egy ilyen nagy értékű készüléket vásárolni egyedül, a kereskedőnek nem kellett volna-e felhívnia életkorának igazolására?

Bár a fiatalkorúakat védő rendelkezések csak a szeszes ital, dohánytermék és szexuális termék esetében jogosítja fel a kereskedőt kétség esetén az életkor igazolására, jelen esetben az alábbi előírások alapján nem volt szabályos a nagy értékű készülék kiskorú személynek való értékesítése.

A 2014. március 15-ét követő vásárlások esetében hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:13. §-a alapján (jogi értelemben) cselekvőképtelennek minősül az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.

A Ptk. 2:14. § (1) bekezdése szerint pedig a cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.

A (2) bekezdés alapján a cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. Tehát, ha ön leküldi a 10 éves gyermekét a közértbe két kifliért és egy doboz tejért, abban az esetben az adásvétel szabályos, a cselekvőképtelen kiskorú személy csekély értékű szerződések megkötésére jogosult.

Figyelemmel arra, hogy a kérdéses ügyben a vásárlás idején a gyermek 13 éves volt, így cselekvőképtelennek minősült, s mivel nem csekély jelentőségű szerződésről van szó, hanem nagy értékű mobiltelefon vásárlásról, így álláspontunk szerint a szerződés semmisnek minősül, annak érvénytelenítését kérheti a szülő a kereskedőtől, illetve ha a kereskedő erre nem hajlandó, akkor a bíróságtól. A Ptk. 2:17. §-a szerint a kiskorúság miatti cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége hiányzik.

Figyelemmel azonban arra is, hogy kiskorú gyermek a készülékben (illetve a hozzá adott tartozékokban, például SIM kártya) bizonyos mértékű kárt okozott a nem rendeltetésszerű használattal (másfajta SIM kártya belehelyezése), így a kereskedő jogosan kérheti az őt ért kár megtérítését a törvényes képviselőtől, amennyiben nem tudnak megegyezni ez ügyben, úgy elsősorban bírósági eljárásban.

További hasznos információk: www.nfh.hu

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.