Húsvéti nyuszi, csibe: jogunkban áll panaszkodni?

A húsvéti nyuszi nem bírta sokáig, vajon van önnek lehetősége a panasz rendezésére?

A gyermek addig unszolta szüleit, nagyszüleit, hogy húsvétra megkapta a hőn áhított tapsifülest, kiscsibét vagy kiskacsát. Pár nap elteltével azonban szomorúság telepedett a családtagokra, mert az új kis házi kedvenc kimúlt. Pedig nagyon vigyáztak rá, csak az előírt táplálékkal etették, egyértelműen nem a gyermekek „túlszeretgetésébe” pusztult bele . A gyerekek csalódottságán túl a szülőben felvetődik az a kérdés is, hogy a méregdrágán vásárolt angóra nyúl, vagy akár más háziállat, haszonállat vásárlását követően van-e bármilyen lehetősége a reklamációra, panaszrendezésre.

A 2014. március 15-e előtt vásárolt állatok tekintetében a régi Ptk. úgy rendelkezett, hogy állat szolgáltatására irányuló szerződés esetén a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évült el (szubjektív határidő). Ha a jogosult igényét menthető okból hatvan nap alatt nem tudta érvényesíteni, így különösen, ha a hiba jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az hatvan nap alatt nem felismerhető, akkor a szavatossági jog érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év volt (jogvesztő, objektív határidő).

A jelenleg hatályos, 2013. évi V. törvény (új Ptk.) legjelentősebb változása e téren, hogy a törvény egyéves általános elévülési szavatossági határidőt ír elő állat adásvétele esetében is (nincs külön rendelkezés az állatszavatosságra), megszűnt a korábbi 60 napos szabály, illetve a jogvesztő határidők is. Fogyasztói szerződések esetében pedig kétéves szavatossági időszak vonatkozik az adásvételre.

A törvény indoklása ugyan megemlíti a „természetes elhasználódás által behatárolt élettartamot”, vagyis az adott dolognak (értendő ez alatt az élő állat is) mégiscsak létezik egy olyan szakmailag meghatározott élettartama, amelynek az eltelte után már nem beszélhetünk hibás teljesítésről. De ezt az adott dologra szabott időtartamot minden alkalommal a bíróságnak kell meghatároznia.

Amennyiben tehát állatot vásárol magánszemélytől, akkor egyéves szavatossági időszak biztosított a vásárló számára. Ha kereskedőtől vásárol magánszemélyként, akkor pedig két év. Ezen az időtartamon belül, ha az állatnak olyan baja keletkezik, amely már az átadáskor is (akár rejtetten) megvolt benne, vagy a vásárlást követően olyan okból pusztul el, amely már az átadáskor is létezett (például betegsége volt, parazitákkal bírt, születési rendellenessége volt), úgy az eladó fél felelősséggel tartozik.

A további viták elkerülése érdekében javasolt az adásvételről a blokk, számla elkérése, nagyobb értékkel bíró állatállomány vásárlásakor szerződés megkötése, benne a szavatossági felelősség rendezésével, valamint állatorvosi igazolás elkérése az eladótól.

A szavatossági jogok e téren kissé tágabban értelmezendők. Az új Ptk. előírásai szerint kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint

Állatszavatosság esetében elsősorban az árleszállítás (például kikezelhető betegség esetén), bizonyos esetekben a csere (ha nem fontos az állat egyedisége), illetve a szerződéstől való elállás az, ami életszerűen gyakorolható jogként szóba jöhet. Ha a felek között vita van a tekintetben, hogy az állat milyen okból pusztult el, kereskedő és fogyasztó szerződő felek esetében a békéltető testületi eljárás ajánlható, magánszemélyek közötti szerződés kapcsán elsősorban bírósági eljárásnak van helye a vita rendezése, az esetleges kártérítés megítélése tekintetében.

További hasznos információk: www.nfh.hu

_{Kérjük, a blog olvasásakor vegye figyelembe, hogy a bejegyzések a megírás idején hatályos jogszabályi rendelkezéseken alapulnak. A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.}