Testvéreink a hitben

A keresztény szabadság kiteljesedésének egyik feltétele, hogy helyesen értelmezzük azokat az alapelveket, amelyeket örökül kaptunk. Ez létkérdés.

Salgótarján, 2019. szeptember 10. Talaj menti köd Salgótarjánban a Szent Imre-hegy felõl fényképezve 2019. szeptember 10-én. Az elõtérben a kálvária keresztjei láthatók. MTI/Komka Péter Fotó: Komka Péter

Jézus szerint „az Írás fel nem bontható”, a bibliai tanítást, a kereszténység alapelveit tehát kizárólag egységesen, a maga teljességében lehet és szabad értelmezni. A mai, alapvetően materialista szemléletű európai elit azonban előszeretettel veti a hagyományos társadalmi értékek és a nemzetállami lét mellett kiálló kereszténydemokrata politikusok szemére, hogy semmibe veszik a keresztényi szolidaritást, amikor elutasítják a migrációt. A felebaráti szeretet jézusi tanítását kérik számon azok, akik gazdasági érdekeiket bármikor nyugodt lelkiismerettel érvényesítik bombákkal is, olyan háborúkat támogatva résztvevőként vagy „csak” fegyverekkel, amelyek civilek tízezreinek halálát okozzák.

Ezek a farizeusok ágálnak Magyarország ellen is, követelve, hogy fogadjunk be migránsokat, vegyük ki részünket abból a menekültválságból, amit jórészt ők idéztek elő alantas gazdasági és politikai cél­jaik eléréséért. Arról a fontos körülményről persze nem beszélnek, hogy az elmúlt években Európába érkezett és most ismét nagy tömegekben ide készülő afrikai, ázsiai emberek döntő többsége illegális bevándorló. Okmányok nélkül vagy hamis papírokkal igyekeznek az ígéret földjére gazdasági bevándorlóként. Nem tudni, hogy közülük mennyi a kifejezetten ártó szándékkal érkező terrorista, ISIS-harcos, dzsihadista, de a titkosszolgálatok nem ok nélkül aggódnak és figyelmeztetik a döntéshozókat a nyugati országokban a tömeges bevándorlás okozta fokozódó terrorveszélyre. És ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen az integrációra képtelen vagy azt elutasító migrációs hátterű milliók már évtizedek óta komoly biztonsági problémát, szociá­lis feszültséget és a hétköznapi együttélés ellehetetlenülését hozták az egykor idilli ­európai városokban.

A magyar emberek szeretnék megőrizni saját életformájukat, kultúrájukat, ezért elsöprő többség áll az Orbán-kormány bevándorláspolitikája, a határvédelem mellett és a betelepítési kvóta elutasítása mögött. Ugyanakkor a magyarok szívében mindig erőteljes volt a szolidaritás érzése, az elesetteknek, a nehéz sorsú embereknek lehetőségeinkhez mérten segítünk bőrszínre, vallásra tekintet nélkül. Napjainkban a leg­elesettebbek, a legkiszolgáltatottabbak a világ különböző pontjain üldözött keresztény közösségek tagjai, ezért Magyarország nekik nyújt elsősorban – de nem kizárólagosan – támogatást a Hungary Helps program segítségével. Hazánk volt az első, amely 2016-ban kormányzati szintre emelte az üldözött keresztények támogatását.

Mindez összhangban van a Szentírással, álljon itt példaként Pál apostol üzenete a galatáknak: „Ezért tehát, míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.” A jézusi tanításnak része tehát az is, hogy védelmezzük saját identitásunkat, kultúránkat. A magyar kormány ennek szellemében segít a bajban lévőknek, példát mutatva a keresztényi szolidaritásból.

De napjainkból is idézhetünk számos elismert keresztény közéleti személyiséget, így például Richard Schröder, a berlini Humboldt Egyetem professzora, protestáns teológus és filozófus szerint a bevándorlás nem alapvető emberi jog. Az állam megtagadhatja a belépést, mert joga van eldönteni, kik élhetnek a határai között.

A keresztény szabadság kiteljesedésének egyik feltétele, hogy helyesen értelmezzük azokat az alapelveket, amelyeket örökül kaptunk. Ez létkérdés, ellenkező esetben a hamis próféták eltántoríthatnak és értékeink feladására késztethetnek minket. Ez pedig a keresztény kultúra végső hanyatlásához vezetne.