A fészer ura

A ma is teljesen ingatag, nagyhatalmak bábjaiként működő államok némelyike nagyon nyíltan tesz hitet a Soros György-féle eszmék és azok gyakorlati megvalósítása mellett.

Tervezés nélkül nem érdemes semmit elkezdeni. Egy fészert se épít senki anélkül, hogy számba ne venné, van-e elég deszka és szög hozzá, s az a sima terület a kert végében megfelelő helyszín lesz-e az új alkotmány számára. Ehhez nem kell iszonyú befolyásos világmegmentőnek hinni magunkat, egyszerűen így hatékony. Ha azonban valaki nemcsak világmegmentőnek hiszi magát, de a pénze és a gátlástalansága is megvan hozzá, no meg épp elég idős ahhoz, hogy az általa elképzelt emberi viselkedéshez alakítsa a politikát, akkor bizony ott meglesznek a tervek.

Az oktatás az alap. A fiatal, képzetlen, de tehetséges nyersanyag meggyúrása a feltöretlen földön. Ezek hosszú távú tervek, évtizedeken át csak viszik a pénzt, és egyáltalán nem biztos a siker. Van, ahol hamarabb alakul ki egy nagyon határozott nemzeti öntudat, és a helyi fiatalság nem kizárólag az amerikai stílusú és hátterű, nagyon egyértelmű politikai irányvonalat követő iskolába megy pallérozódni. De van, ahol a Nyílt Társadalom eszméje teret hódít, vagy csak mint jó lehetőséget kihasználják a nagyratörő fiatalok. Mint a Balkánon, amely méltatlanul elfeledett, háttérbe szorított térség, amelyet az Európai Unió magára hagy, mintha nem létezne.

A ma is teljesen ingatag, nagyhatalmak bábjaiként működő államok némelyike nagyon nyíltan tesz hitet a Soros György-féle eszmék és azok gyakorlati megvalósítása mellett, ugyanis nemcsak a kormány, de az ellenzék is ugyanabból az iskolából került ki, a miniszterek, az államtitkárok, az ellenzéki vezetők, a nagy cégek első emberei, a média urai így, egyben megtalálhatók az egyetemi tablón is. Albánia tipikus példája ennek a megoldásnak, s nem is meglepő, hogy a kulcsfontosságú balkáni állam gazdaságfejlesztési irányvonalában az amerikaiak szava döntő, mintha legalábbis nem egy független államról lenne szó. A szétaprózódott, mindenki által marcangolt, törökök, amerikaiak, kínaiak, oroszok, arabok, olaszok által befolyásolt, önmagát megvédeni képtelen államok, mint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró elitje a helyi demokráciában hisz és az önkormányzatiságban látja a kiutat, miközben hiányoznak az állam fundamentumai. Így pedig az erős külső hatás mindig sokkal eredményesebb, mintha stabil lábakon állna az az ország.

De ez a sztori mégiscsak a kilencvenes évek elején kezdődött, lejárt lemez, a fiatalok megnőttek, új zene kell a tánchoz, új partner és új lehetőségek. A nagy tervezőmérnök pedig továbbra is hisz az oktatás mindenhatóságában, és lám, igaza is van, az iskolaalapítás nagyon szimpatikus tevékenység, még akkor is, ha a képzés elvei nem feltétlenül szimpatikusak. Első körben egymilliárd dollárról beszélt a híres befektető, amelyet a nacionalizmus és a klímaváltozás elleni harcra fordít, természetesen oktatási programok segítségével. Egymilliárd dollár soknak tűnik, de ha összehasonlítjuk azzal, hogy az Európai Parlament a zöldgondolat erősítésére tíz év alatt ezermilliárd eurót irányzott elő, láthatjuk, ez mekkora üzlet és milyen hatalmas lehetőség az olyan embernek, akinek valódi tervei vannak.

Hiszen Soros Györgyöt mint az oktatás és a szabad sajtó önzetlen támogatóját mutatja be a média azon része, amely közvetlenül is profitál a tevékenységéből. Olyasvalakiként, aki iskolákat, óvodákat, kórházakat épít, szegényeknek ad pénzt és fiataloknak nyújt lehetőséget, hogy újságírók legyenek. Teszi ezt azért, mert jó ember? Nem. Teszi ezt azért, mert tudja, mi kell ahhoz, hogy az a fészer normálisan álljon, beleférjen a gereblye, és tavasszal is ki lehessen nyitni az ajtaját. Mert neki kell az a fészer. Mindenáron.