A Liverpool első fekete focistája a rasszizmus ellen harcol

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Howard Gayle elmesélte, milyen kirekesztő volt a klub, amikor ott játszott.

Földi Bence
2016. 10. 11. 3:50

Más kérdés, hogy nemrég megjelent önéletrajzi könyvében már nem ír ennyire pozitívan a csapatról és liverpooli tapasztalatairól. A 61 Minutes in Munich (Hatvanegy perc Münchenben) című kötetből több brit újság is közölt részleteket. A The Guardianben megjelent cikk szerint Gayle borzalmas hangulatot tapasztalt a ’Pool edzőközpontjában, amikor felkerült az első csapathoz, és ő lett a klub első színes bőrű játékosa. Egy történetet is elmesélt Gayle: az élő legenda Tommy Smith is rasszista módon viselkedett vele, ám azt követően, hogy a fekete focista egyszer hangosan kiállt magáért egy edzésen, Smith inzultusai is elmaradtak, Graeme Souness pedig megdicsérte Gayle-t.

Ám nem mindenki viszonyult így a focistához Liverpoolban. A The Independent cikke felidézte, hogy egy későbbi liverpooli fekete sztárról, John Barnesról szóló könyvben a csapat egyik háttérembere így nyilatkozott Gayle-ről: bajkeverő volt, aki mindig kikérte magának, ha becenevein szólították. Az öltözőben ugyanis egyesek Fekete Hercegnek nevezték, míg mások – köztük Tommy Smith, aki ráragasztotta a nevet – fehér niggernek. Smith később elmondta, azért hívta így Gayle-t, mert fehér emberként gondolkodott, és ezt „dicséretnek szánta”.

Minden bizonnyal hozzájárult Howard Gayle fehérekhez való viszonyához, hogy szüleit átköltöztették egy multikulturális kerületből – amelynek rozoga házait elbontották, és újakat építettek helyükre – egy tisztán fehérek lakta környékre. A kis Howard itt tapasztalt először rasszista megnyilvánulásokat, egy kislány az iskola udvarán elkántálta neki a „Nigger, nigger, pull the trigger, bang, bang, bang!” rigmust is („Nigger, nigger, húzd meg a ravaszt, bang, bang, bang!”). Howard agresszióval válaszolt, majd egy utcai bandához csapódott. A helyzet csak rosszabbodott, amikor anyukája meghalt rákban, ám a mélypontot követően a futball révén csak ki tudott törni.

Legszebb liverpooli pillanatait akkor élte át, amikor az 1981-es Bajnokcsapatok Európa-kupája elődöntőjének visszavágóján becserélték. Münchenben, a Bayern elleni meccs 9. percében Kenny Dalglish sérülése miatt állt be, majd remekül játszott. Sárga lapját követően a vezetőedző Bob Paisley attól tartott, hogy újabb sárgát kap, ezért 61 pályán töltött perc után le kellett jönnie – innen az önéletrajzi könyvének címe.

Nem ő az első, aki visszautasított brit állami kitüntetést, hiszen így tett korábban L. S. Lowry festő – öt különböző díjjal –, David Bowie zenész, J. G. Ballard író, de még John Lennon is visszaküldte a Brit Birodalom Legkiválóbb Rendjének Parancsnoka (CBE) kitüntetését öt évvel azután, hogy megkapta – egyebek közt a vietnami háború ellen tiltakozott ekképpen. Benjamin Zephaniah költő pedig ugyanarra hivatkozva utasította el a Brit Birodalom Legkiválóbb Rendjének Tisztje (OBE) elismerést 2003-ban, mint Gayle: a kitüntetés szerinte is a gyarmati brutalitás és a rabszolgaság jelképe – írja a BBC.

Gayle könyvének megjelenése miatt újból előkerült az augusztusi hír, miszerint nem fogadta el az MBE címet. Azóta Gayle ismét végighaknizta a brit lapokat a témában, így mindenütt el tudta mondani – például a BBC-nek –, hogy a Birodalom szót ki kellene venni a kitüntetés nevéből. Emellett szerinte a futball már sokakat megtanított rá, hogy a bőrszín – és a szexuális orientáció – nem fontos, de a társadalom sok tagjához még nem jutott el az üzenet.

Mindenesetre a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) nemrég úgy döntött, nincs szükség az antirasszista akciócsoportra, mert teljesítette küldetését – írta a The Guardian nyomán a 444. Akkor Osasu Obayiuwana, az akciócsoport egyik – fekete – tagja hevesen tiltakozott ez ellen, szerinte sok tennivaló akad még, főleg a 2018-as vb oroszországi helyszíne és az ott tapasztalt elnyomás miatt. Hasonlóan vélekedett múlt pénteki cikkében a dél-afrikai The Southern Times is, amely szerint a FIFA szégyene az akciócsoport feloszlatása. Mint írták: „egy futballmeccsnek családi ügynek kellene lennie, függetlenül minden szocio-gazdasági, politikai, faji háttértől vagy földrajzi helyszíntől”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.