Tilos volt a választási mozgósítás

Az Országos Választási Bizottság (OVB) mulasztása miatt csak a napokban hirdették ki a Magyar Közlönyben azt a 2002. április 18-án – az országgyűlési választások második fordulója előtt három nappal – született állásfoglalást, amely szerint egyebek mellett tilos a választási névjegyzék alapján tájékoztatást adni arról, hogy kik nem vettek még részt a voksoláson. Ismert, a szocialisták a választások idején telefonon értesítették távol maradó szimpatizánsaikat, hogy mindenképpen menjenek el szavazni.

2003. 10. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Országos Választási Bizottság a 2002-es országgyűlési választások után másfél évvel, csupán a napokban észlelte, hogy elmulasztott közzétenni egy, a testület által hozott állásfoglalást a szavazás titkosságának egyes kérdéseiről – derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából.
Az OVB tavaly április 18-i ülésén hozott állásfoglalásában kimondta: a választói névjegyzék a szavazás napján kizárólag a választópolgárok választásra vonatkozó joga gyakorlásának biztosítására és a rendeltetésszerű joggyakorlás ellenőrzésére szolgál. A választói névjegyzék semmilyen más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze. A testület szerint „a szavazás titkossága alkotmányban és választójogi törvényben foglalt alapelvének, valamint a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott alapelveknek súlyos sérelmét valósítja meg, ha a választási névjegyzék alapján bárki hozzáférhetővé tesz olyan adatokat, amelyek a szavazati jogukat gyakorolt, illetőleg a szavazni jogosult, de még meg nem jelent választópolgárok személyére vonatkoznak”.
Az OVB állásfoglalása értelmében tilalmazott minden olyan magatartás, amely bármilyen módon – telefon, egyéb távközlési eszköz stb. – az említett adatokról arra nem jogosult szerveknek, szervezeteknek, személyeknek tájékoztatást ad. A választási bizottság állásfoglalásáról egyébként az április 19-i nyomtatott sajtó sem számolt be.
Emlékezetes, a szocialisták a választások idején telefonon, illetve több lakótelepen kaputelefonon szólították fel távol maradó szimpatizánsaikat, hogy mindenképpen menjenek el szavazni. A távol maradók névsorát a kampánycsapat tagjai a választási körökből kapták meg. Azt, hogy ki a MSZP-szimpatizáns, a szocialisták már a választások előtt feltérképezték, erre szolgáltak egyebek mellett azok a kampánylevelek, amelyekhez válaszborítékokat is mellékeltek. Az OVB az első forduló után éppen az említett jelenségek miatt foglalkozott a kérdéskörrel.
Azt, hogy az MSZP miképpen készült a 2002-es országgyűlési választásokra, hűen szemlélteti az a belső irat, amely A győztes kampány megszervezése és végrehajtása a kerületekben címet viseli. Eszerint „A legfontosabb az adatbázisok felállítása”. A szocialista aktivistáknak be kellett szerezniük a „naprakész választói jegyzéket a szavazati joggal rendelkező választókról szavazóhelyiségek szerinti bontásban”.

„A legapróbb részletekbe menően ismerjétek ki magatokat azon a területen, ahol a győztes kampányt le kell folytatnotok” – szólították fel a kampánycsapat tagjait, akiknek a választókerületekről „részletes, naprakész geopolitikai térképet” is kellett készíteniük. Az MSZP aktivistái nem tudhatták, hogy cselekedetük törvénytelen, mivel az OVB nem hirdette ki a Magyar Közlönyben a szóban forgó állásfoglalást.
Szőgyényi József ügyvéd a Magyar Nemzet kérdésére leszögezte: a különböző törvények, állásfoglalások attól a naptól válnak hivatalossá, amikor megjelennek a Magyar Közlönyben. Hiába hatályos egy jogszabály például december 5-től – tette hozzá –, ha azt később teszik közzé, csak a kihirdetés napjától alkalmazzák a joggyakorlatban. Hangsúlyozta: amennyiben az Országos Választási Bizottság korábban meghozott állásfoglalását valamilyen okból késve teszik közzé, senkit nem terhel felelősség, aki attól eltérően cselekszik. – Azt a személyt, vagy azokat a személyeket viszont mindenképpen felelősség terheli, akik miatt késve került az állásfoglalás a Magyar Közlönybe – fogalmazott Szőgyényi. Ezt a véleményt osztotta Futó Barnabás ügyvéd is, aki közölte: eddig elképzelhetetlennek tartotta, hogy jogállamban mindez megtörténjék. Hozzátette: a történteknek nyilván lesznek felelősei.
Más jogi szakértők arra hívták fel a figyelmet, az OVB állásfoglalása csak bizonyos szempontból minősül jogforrásnak, és hatálya nem függ attól, hogy mikor hirdetik ki. Kitértek ugyanakkor arra, hogy jelen esetben indokolt lett volna rögtön akár egylapos Magyar Közlönyt kiadni, mivel a kihirdetésnek ez a hivatalos formája és a különböző pártok aktivistái is így szerezhettek volna tudomást az állásfoglalásról. Szerintük ugyanakkor azt is lehetetlen ma már bizonyítani, hogy a választási bizottságok mindegyikéhez eljutott az állásfoglalás.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.