A közbeszerzési törvény betartása önmagában nem zárja ki a korrupciót, ám az értelmét veszíti, ha a kiírók megfelelő piaci ismerettel rendelkeznek, és ésszerűen használják fel a közpénzeket – mondta Dezsériné Major Mária, a Piacgazdaság Alapítvány ügyvezető igazgatója tegnap Budapesten.
Az alapítvány által készített, A korrupció természete a közbeszerzésben Magyarországon című tanulmányt ismertetve az ügyvezető igazgató elmondta: a közbeszerzés szabályainak kikerülésében alapvető szerepe van annak, hogy a jogalkotás túlpolitizált, a média a tényfeltárás helyett a botránypolitizálást támogatja, és a közerkölcs nem ítéli el egyértelműen a korrupciót. Véleménye szerint szükség lenne arra, hogy a nagy volumenű támogatási projektek végeztével ne formális beszámolók, hanem valós elemzések készüljenek.
A mélyinterjúk formájában megkérdezett több mint ötven ajánlatkérő és ajánlatadó intézmény, minisztériumok, önkormányzatok és vállalatok véleménye alapján kijelenthető: mind az ajánlatkérők, mind az ajánlatadók érdekeltek abban, hogy a közbeszerzésben csökkenjen a korrupciós veszély.
Dezsériné Major Mária elmondta: a korrupciós nagykapuk – amely területeket nem vonnak be a közbeszerzés hatálya alá – bezárását befolyásolhatja a jogalkalmazók felkészültsége, az államháztartási finanszírozás szabályozásával öszszefüggő egyéb előírások ellentmondásai, valamint a csoportérdekek sikeres érvényesítése a nyilvánosság kizárásával.
A korrupciós kiskapuk felszámolására irányuló törekvésekkel kapcsolatban az ügyvezető igazgató kiemelte: az ajánlatadók körében sokan úgy vélik, hogy korrupciós lehetőség csak a kiírás szakmai és alkalmassági feltételeinek meghatározásakor, illetve az esetleges kiszivárogtatással adódik. Minden más esetben csak úgy van lehetőség a korrupcióra, ha konkrétan megsértik a közbeszerzési törvényt, ám ez az esetek többségében szinte azonnal kiderül.
origo.hu
Több embert dolgoztatott és tartott fogva egy testvérpár nógrádban
