Felekezeti vita a zsinagóga miatt

Ilyen gazdasági helyzetben hogyan lehet mellőzni az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) 400 millió forintos ajánlatát a Rumbach utcai zsinagóga megvételére? – vetette fel Köves Slomo rabbi. A dinamikusan fejlődő EMIH alapítója úgy vélte, nem köti az állam kezét, hogy korábban a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) kínálta fel az épületet.

Még ha egymilliárdos ajánlat érkezett volna, az EMIH-nek akkor sem adhatná el az állam a zsinagógát, mert az adott törvény hatálya nem szűnt meg – érvelt lapunknak Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár az után a kulturális miniszternél megtartott egyeztetés után, amelyen csak az EMIH jelent meg, a Mazsihisz távol maradt. Gulyás hozzátette, közérdek, hogy mielőbb létrejöjjön az ügylet a Mazsihisz és az állam között. A 2003. évi költségvetési törvény adott lehetőséget a Mazsihisznak, hogy a jogelődje által eladott Rumbach utcai zsinagógát tulajdonba vehesse, ha lemond a kanadai nagykövetség által bérelt Budakeszi úti ingatlanról. Ám a Mazsihisz még nem lépett a csereügylet terén. A minap vezetőik ezt azzal indokolták, hogy előbb állami támogatást szeretnének elnyerni a felújításhoz. Tavaly év végén azonban az akkor alig féléves, a status quo ante irányzathoz tartozó EMIH jelezte 400 milliós vásárlási szándékát az ÁPV Rt.-nél.
Köves Slomo, az EMIH-et alapító rabbi azt közölte munkatársunkkal, hogy a jogalkotó nyilván azért nem szabott határidőt az ingatlancserére, mert természetesnek vette, hogy az a 2003-as költségvetési év utolsó napja. Köves nem zárta ki, hogy a Mazsihisz azért érdekelt a Rumbach utcai ingatlan megszerzésében, hogy az ne az EMIH-é legyen. Ám míg a Mazsihisznek szerinte nincsenek férőhelygondjai, a két imaházát kinövő EMIH-nek reális szükséglet a zsinagóga. Megtudtuk: a kilenc-ezer családdal kapcsolatot tartó EMIH-et erősíti a hazánkban élő, mintegy ezerfős izraeli közösség.