Gyurcsány a vidékre figyel

Átfogó vidékfejlesztési programot ígért Gyurcsány Ferenc kormányfő, s elismerte: a falvak lakóinak többsége máról holnapra él. A Fidesz szerint sajnálatos, hogy a kormánynak csak az utolsó háromnegyed évben jutott eszébe a vidék. Ángyán József professzor úgy látja, a kormány célja, hogy földönfutóvá tegye a gazdákat, és a nómenklatúra kezére játssza a földjeiket.

A magyar vidéknek is odaígérte a következő évtizedet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap Hernádon. „A következő időszak visszaadhatja a falunak a hitét, hogy van értelme az életnek, hogy nem a máról holnapra túlélésről szól ez a világ” – hangoztatta. Kitért arra: országgyűlési határozatot kell előkészíteni arról, hogy merre menjen a következő években a magyar vidék, és meg kell alakítani a nemzeti vidékpolitikai tanácsot. A Kossuth rádióban pedig azt mondta, csak az erős termelő- és értékesítőszervezetek képesek megvédeni a termelők érdekeit. egy kisgazda ma erőtlen egy nagytermelővel, felvásárlóval szemben.
Hargitai János, a Fidesz képviselője szerint egy országgyűlési határozat valamilyen vidékfejlesztési chartával „túl puha”, a területet kerettörvényben kell szabályozni, amely megköti a költségvetés-készítők kezét is. A politikus úgy értékelte, hogy „a miniszterelnök úr jól jellemzi a vidék helyzetét, a falu napról napra él”. Megjegyezte, Gyurcsánynak a kormányzás utolsó háromnegyed évében jutott eszébe programot készíteni.
– A tőkés nagybirtokrendszert készíti elő a Gyurcsány-kormány vidék- és agrárpolitikája – mondta el lapunknak Ángyán József egyetemi tanár, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének tanácsadója. – A volt tsz-nómenklatúra vagyonára alapozva a dél-amerikai modell szerint kialakított nagy latifundiumokon bérmunkásokat alkalmaznának – mutatott rá. – A kabinet nyíltan kimondta: 80– 100 ezer embernek van helye a mezőgazdaságban. Jelenleg 250 ezer mezőgazdasági egység létezik, és összesen 766 ezer azoknak a száma, akik részben vagy egészben a mezőgazdaságból élnek.