Washingtonban példa nélküli, a sajtószabadságot erősen korlátozó igazságszolgáltatási döntés született két amerikai újságíró ügyében, akik egy CIA-ügynök nevét kiszivárogtató személy felfedésében tagadták meg az együttműködést.
Judith Miller, a The New York Times napilap, illetve Matthew Cooper, a Time hírmagazin riportere a bíróság felszólítása ellenére nem volt hajlandó tanúvallomást tenni arról, hogy 2003-ban ki szivárogtatta ki törvénysértő módon Valerie Plame CIA-ügynök nevét a sajtónak. Hallgatásukért tizennyolc hónapos börtönbüntetést szabna ki a washingtoni szövetségi kerületi bíró. A Time kiadócége azonban csütörtökön végül úgy döntött, munkatársuk megmentése érdekében átadja az esküdtszéknek azokat az iratokat, amelyek rávilágítanak arra, ki fedte fel Coopernak az amerikai hírszerzés ügynökének nevét. Norman Pearlstine, a Time főszerkesztője szerint az igazságszolgáltatás döntéseivel drasztikusan korlátozza a sajtószabadságot és az információ szabad áramlását, azonban a törvény szerinti kötelességének eleget téve átadja a követelt dokumentumokat.
Arthur Sulzberger, a The New York Times főszerkesztője példa nélkülinek nevezte a Time elhatározását. Rámutatott arra a tényre is, hogy napilapjának egyik riportere 1978-ban negyven napot töltött börtönben, amiért forrását nem nevezte meg. Sulzberger hozzátette, hogy az igazságszolgáltatással ezen esetben sem hajlandóak együttműködni. Mivel szerinte az amerikai alkotmány garantálja a sajtó szabadságjogait, az újság nem kötelező felfednie a CIA-ügynök nevének kiszivárogtatóját. Az Egyesült Államokban a sajtó és a kormányzat utoljára harmincnégy éve állt ilyen mértékben szemben egymással – írja maga a The New York Times. 1971-ben a The Times és a The Washington Post „Pentagon-dossziék” néven a vietnami háború titkos történelmét jelentette meg, ám a legfelsőbb bíróság – a Fehér Ház kifejezett kérése ellenére – ennek kiadatását nem állította meg.
origo.hu
Halálos baleset történt az M5-ös autópályán
