Iparűzési adó: indulhat a lavina

Uniós csatlakozásunk dátumáig visszamenőlegesen követelné vissza az Auchan áruházlánc a fővárostól az iparűzési adót. Információink szerint más cégek is hasonló lépésre készülnek, mert az uniós szabályokba ütközőnek tartják ezt a közterhet.

Nagy veszélyt rejt az önkormányzatok számára az uniós tagságunk napjától beszedett iparűzési adó. Próbaperek indulhatnak Brüsszelben, mert ez az adónem sérti az uniós szabályokat. Az EU-ban a tagállamok ugyanis csak egy forgalmi típusú adónemet alkalmazhatnak, tehát az áfán kívül más adót nem vethetnek ki a vállalkozások forgalma után. A cégek először a magyar bírósághoz fordulhatnak, amelyik ezt követően kérheti az Európai Bíróság határozatát. Ha a vállalkozók nyernek, a beszedett pénzeket vissza kell téríteni számukra. Ez romba döntheti az önkormányzatokat, és tetemes kiadásokat jelenthet az államnak.
*
Információnk szerint egyes multinacionális vállalatok már több ügyvédi irodát is megbíztak azzal, hogy járjanak el ügyükben és szerezzék vissza a cégek álláspontja szerint jogtalanul beszedett adót. Az iparűzési adó körüli bizonytalanság miatt nemrég az Auchan Magyarország Kft. levélben fordult Budapest Főpolgármesteri Hivatalához. Gillemot Katalin, a francia multinacionális vállalat vezérigazgatói aszszisztense lapunknak elmondta: azt jelezték a Főpolgármesteri Hivatal felé, hogy amennyiben az EU jogszerűtlennek ítéli meg az iparűzési adót, akkor azt ők utólag visszakérik. Méghozzá visszamenőlegesen Magyarország uniós csatlakozásának időpontjáig, ami esetükben bőven meghaladja az 500 millió forintot. Az Auchan képviselőjének tájékoztatása szerint a főváros válaszlevelében azt írta, hogy az iparűzési adót a jelenlegi törvények alapján, jogszerűen veti ki. Úgy tudjuk, hogy az E.ON energetikai szolgáltató vállalat is hasonló lépésen gondolkodik, ám megkeresésünkre a cég nem kívánt nyilatkozni.
A közelmúltban panaszt nyújtott be az iparűzési adó ellen Brüsszelben Pozsár Adrienne, egy távközléssel foglalkozó magyarországi betéti társaság ügyvezetője. A cégvezető elsősorban azt kifogásolta, hogy ezt az adót minden vállalkozásnak – a veszteségeseknek is – meg kell fizetnie az évi forgalom után. A Deloiette tanácsadó cég nemrégiben részletesen tájékoztatta ügyfeleit arról, hogy milyen módon lehet jogi eljárást indítani az iparűzési adó ellen. Első lépcső a helyi önkormányzat, majd a megyei–fővárosi közigazgatási hivatal és a bíróság következik. Az önkormányzati határozat megtámadásával el lehet érni, hogy addig húzza el az adó befizetését a vállalkozó, amíg azt megszünteti az unió.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta: komoly kockázatot rejt magában, jelentős problémák forrása az iparűzési adó, ezért gyorsan változtatni kellene rajta. Az alulfinanszírozott önkormányzatok nem hibáztathatók az adó kivetéséért, mert működőképességükről van szó. Parragh véleménye szerint a probléma megoldása érdekében a kormánynak szakértőket kellene összehívni. Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének alelnöke kiemelte: nem tudni pontosan, hogy a kormány milyen típusú adóval akarja kiváltani az iparűzési adót. Nem világos az sem, hogy az önkormányzatok a kieső bevételt honnét és miből fogják pótolni. Lepsényi István, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének soros elnöke aláhúzta: az iparűzési adó versenyhátrányt okoz, hiszen régiónkban ilyen adó máshol nincs. Más szakértők szerint a kabinetnek a „struccpolitika” helyett mihamarabb megoldást kell találnia, mert a feladat a következő kormányra hárul majd.
A száz lépés programjában szereplő tervek szerint az iparűzési adót 2008-tól szüntetnék meg, helyébe egy másféle helyi adó lépne. Ennek mértéke azonban csak fele lehet a jelenlegi iparűzési adónak. A kieső bevételt a költségvetés pótolja a helyhatóságok felé. A jövő évtől az iparűzési adó teljes egésze levonható lesz a társasági adó alapjából.