Készültség Angliában

Vasárnap délelőttre befejeződött a birminghami terrorriadó, minden idők legnagyobb angliai városi evakuációja, amelyet a rendőrség szerint „hiteles” hírszerzési információ alapján rendeltek el. Az északnyugat-angliai városban a hatóságok szombat este rendelték el a teljes kiürítést, közelebbről nem részletezett terrorfenyegetésre hivatkozva. A biztonsági akció során mintegy húszezer embert tereltek a belső körgyűrűn kívülre.
Szállodákból, magánlakásokból és mintegy kétszáz étteremből, éjszakai szórakozóhelyről parancsolták ki a rendőrök az embereket; evakuálták például a kínai negyedet. A rendőrség bombaelhárító egységei az éjszaka folyamán a belváros több pontján ellenőrzött robbantásokat hajtottak végre, de a területileg illetékes rendőri erők főparancsnoka sajtótájékoztatóján azt mondta: a felrobbantott, végül veszélytelennek bizonyult gyanús csomagoknak semmi közük nem volt a terrorriadó elrendeléséhez.
Hat új magyar név került fel a keresett személyek listájára. A londoni magyar nagykövetség tájékoztatása szerint egy négytagú családot nem találnak, valószínűleg vidéken tartózkodnak. Egy munkavállaló magyart az édesanyja kerestet. A keresőlistára felkerült hatodik személyt időközben megtalálták. A nagykövetségnek egyébként az a véleménye, hogy a keresőlistára vasárnap felkerült hat magyar állampolgár egyike sem érintett a csütörtöki londoni merényletekben.
*
A birminghami riadó alig két nappal követte a London ellen elkövetett eddigi legsúlyosabb terrormerényletet. A támadásban bizonyítottan 49-en meghaltak, de az áldozatok tényleges száma megközelíti a hetvenet, mivel az egyik felrobbantott metrószerelvényben, amely azóta is az észak-londoni King’s Cross állomás előtti alagútban áll, a rendőrség szerint valószínűleg legalább húsz holttest van. Az igen szűk alagútban a mentőegységek továbbra is embertelen körülmények között dolgoznak: 60 fok körüli a hőmérséklet, sűrű azbesztpor száll, és az emberi testrészek között patkányok futkosnak. A rendőrség keresőszolgálatához 120 ezer hívás futott be, és mintegy ezer személy van még a bejelentett eltűntek listáján, bár a Scotland Yard szerint az áldozatok tényleges száma nem fogja meghaladni a százat.
Ellentmondó értesüléseket közölt a brit sajtó a merényletsorozat elkövetőinek lehetséges kilétéről. A The Independent on Sunday rendőrségi forrásokból származó értesülése szerint a vizsgálat arra a lehetőségre összpontosít, hogy az al-Kaida európai „zsoldosokat” bérelt fel a terrorcselekmény elkövetésére. A liberális vasárnapi lapnak hírszerzési illetékesek azt mondták, az elkövetők a Balkánon toborzott mozlimok is lehettek, akiket a brit rendőrség nem ismer. A baloldali The Observer szerint ugyanakkor a brit terrorelhárítás nem zárja ki a gyanúsítottak köréből a tavalyi madridi vonatrobbantások értelmi szerzőjét, a szíriai születésű Musztafa Szetmarian Nasszert, akiről úgy tudják, hogy a spanyol fővárosban elkövetett merénylet után Nagy-Britanniába utazott.
Szombaton tagadta bűnösségét az a marokkói férfi, akit sajtóbeszámoló szerint a brit rendőrség a londoni robbantásokkal kapcsolatban keres. Mohammad Al-Gerbouzi az Al-Dzsazíra londoni stúdiójában nyilatkozott, és tagadta, hogy menekülne vagy bujkálna. – A rendőrség nem keres, mert tudja, hol lakom, ismeri a címemet – mondta. – Határozottan kijelentem, hogy a spanyol hatóságok sem emeltek vádat ellenem, a lapok hamis pletykákat közölnek rólam, és nagyon kérem, hagyják ezt abba – jelentette ki Al-Gerbouzi.
Charles Clark brit belügyminiszter szerint „meglehetősen valószínű”, hogy a szolgáltatóknál rögzített mobiltelefon-adatok és elektronikus levelek rendőrségi és hírszerzési ellenőrzése segíthetett volna a londoni támadások megelőzésében. Clark az Európai Unió belügyminisztereinek rendkívüli ülésén – amelyen a londoni eseményeket vitatják meg – javasolni is fogja, hogy a jövőben biztosítsák az illetékes szervek hozzáférését ezekhez az információkhoz. A brit Observer arról is hírt ad, hogy a nyomozó hatóságok már fel is vették a kapcsolatot az internet-szolgáltatókkal, hogy azok egyelőre függesszék fel az adatok rendszeres törlését, nehogy a merényletekkel kapcsolatos bizonyítékok esetleg elvesszenek. A lap szerint előre megjósolható, hogy a lépések személyiségi jogi vitákat gerjesztenek majd, bár a bevezetésükhöz szükséges támogatás ügyében London egy biztos szövetségesre mindenképpen számíthat: a terrortámadásokat szintén átélő Spanyolország azt szeretné, ha az év végéig az egész EU-ban érvényesítenék az előterjesztést. Bár a jelenlegi nyomozás természetesen az e-mailek tartalmára is kiterjed, Clark javaslata „csak” forgalmi adatokra vonatkozik majd, eszerint a szolgáltatóknak évekig kell megőrizniük az arra vonatkozó információkat, hogy ki, mikor és honnan hívott kit, illetve ki, mikor és kinek küldött elektronikus levelet.

---