Idén is bajba kerülnek a tavalyi helyzethez hasonlóan a bogyósgyümölcs-termelők, vagyis azok, akik málnával, ribizlivel és egressel foglalkoznak. Balla Miklós, Balassagyarmat térségének fideszes képviselője szerint válságos a helyzet.
– A piaci viszonyok tavaly óta nem változtak számottevően. Önköltségi áron is alig lehet eladni a gyümölcsöt, és nem érkezett meg az a negyvenmillió forintos piacra jutási támogatás sem, amit még az előző agrárminiszter, Németh Imre ígért meg a termelőknek – állapította meg a honatya. A képviselő tudomása szerint Nógrád megyében még mindig több ezer család és őstermelő foglalkozik málna- és ribizlitermesztéssel. Növekszik körükben az elkeseredés, egyre többen gondolják úgy, hogy felszámolják az ültetvényeket. Pedig kellene tenni valamit a termelőkért, védeni őket – folytatta Balla Mihály –, hogy később ebben a térségben ne legyen még nagyobb gond a munkanélküliség. A honatya úgy tudja, a hűtőházak költségei is jelentősen megugrottak a közelmúltbéli energiaár-emelések következtében, így azok működtetése is egyre nagyobb költségeket emészt fel, sőt egyes esetekben veszteséges. Megoldást jelenthetnének a termelői szervezetek, de ezek működtetéséhez, létrehozásához is csak szűkös források állnak rendelkezésre.
– Szép a termés, bő a termés, de eladhatatlan – nyilatkozta lapunknak Kiss Márta romhányi családi gazdálkodó. – A ribizli termelői ára önköltség alatt van, a pirosért kézi szedés esetén kilónként 50, gépinél pedig 40 forintot fizetnek, míg a fekete ribizlit csak 35 forintért veszik át. Az étkezési minőségű gurulós málna kilója 200-220 forint, a lémálna kilója viszont csak 130 forintot ér meg a felvásárlóknak, akik ráadásul gyakran csak hitelbe veszik át a termést, sokszor úgy, hogy még a tavalyi tartozásaikat sem rendezték. A málnát le kell szedni, de a ribizlit valószínűleg nem fogjuk, mert teljesen ráfizetéses lenne a szüret – részletezte Kiss Márta.
Lux Róbert, a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács főtitkára arra emlékeztet, hogy már a tavalyi piaci válság alkalmával felhívták a termelők figyelmét: nem lehet az eddig megszokott keretek között folytatni a termelést, reagálni kell a piac változásaira. Példaként a szamócát hozta fel, amely a szezon eleji hullámvölgy után elindult, és megtalálta a helyét a piacokon, annyira, hogy a jobb magyar minőségért még a vásárlók is hajlandók voltak többet fizetni. Ezzel ellentétben a málna lehetőségei csökkentek, az öntözött terület aránya alacsony, aminek következtében az egy hektárra jutó termés csak 3-5 tonna, pedig öntözve el lehetne érni 10-12 tonnás vagy még nagyobb hozamokat is.
– Az ügyesebb termelők újfajta, hatékonyabb termesztési technológiát alkalmaznak, és a piaccal együtt mozognak, a többieket azonban elsodorja az uniós szabályok ellenére minőségi szempontból nem ellenőrzött, dömpingáron érkező szerb málna – állapította meg Lux Róbert, aki az idei málnatermést jó esetben is csak 6-8 ezer tonnára becsülte. A fekete ribiszkével kapcsolatban szintén gondokról számolt be a főtitkár, mert a feldolgozók a legolcsóbban beszerezhető lengyel terméshez igazították áraikat. Emellett nem vásárolnak Magyarországon a külföldi feldolgozók, és egyre erősödik a piacon amúgy is tapasztalható túlkínálat. A piros ribiszke körül hasonló problémák tapasztalhatók, pedig ezt a gyümölcsöt a jobban fizető étkezési piacon tálcás áruként is lehetne értékesíteni. A fekete ribiszke termése az idén nem haladja meg a két-három ezer tonnát, a piros sem éri el a tavalyi hét-nyolcezer tonnás nagyságrendet. Az egres területe csökkent, de a szemfülesebb gazdálkodók az ipari értékesítés helyett máris 25-50 dekás kiszerelésekkel jelentek meg a friss áruk piacán az étkezési igényeket minden szempontból kielégítő édes, nagy szemű gyümölccsel.
Ukrajna
Európai katonák harcolnak és halnak meg az ukrán fronton
