Nyaranta kevesen adnak vért, pedig szükség lenne rá

Az Országos Vérellátó Szolgálat nyári akciót indított, amelynek célja, hogy növelje a véradók táborát, biztosítsa a nyári kiegyensúlyozott vérellátást, és hogy fiatalokat nyerjen meg az életmentő feladatra. A szolgálat munkáját segíti két új készülék is, amelyekkel korszerűbben vehetnek vért a donoroktól.

Adni mindig jobb, mint kapni! – ezzel a Mark Twain-idézettel emlékeztet az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) arra, milyen fontos, hogy a lehető legtöbb ember adjon vért. A nyári időszakokban rendszerint vérhiánnyal küzd a magyar egészségügy, ami a nyári szabadságoknak és a mezőgazdasági munkáknak tulajdonítható – ugyanis ilyenkor a véradási aktivitás csökken, csakúgy, mint a karácsonyi ünnepek idején. Az aránytalanságot tovább növeli, hogy sokan a nyári szabadság idejére ütemezik be a tervezhető műtéteket.
Az így kialakult vérhiány mértéke csökkenthető, ha a vérellátó sikeresen tud együttműködni az orvosokkal – például, ha egy hónapok óta tervezett műtéthez a vérigényt időben jelzik. A nyári melegben több a rosszullét és a baleset is, tehát ahhoz, hogy a kórházak egész nyáron teljes kapacitással működhessenek, biztosítani kell a heti minimum nyolcezer egység vért. Magyarországon évente ötszázezer véradás történik, ebből biztosítják az ország 168 kórházának ellátását. Hazánkban háromszázezer viszszatérő donor van, és évente körülbelül hatvanezer új véradó keresi fel az állomásokat. A véradás egy életforma – mondja Miskovits Eszter, az OVSZ főigazgatója. Ahhoz, hogy valaki vért adhasson, számos feltételnek kell megfelelnie ma Magyarországon, és már az uniós szabályoknak is eleget kell tenni. Donor tizennyolc és hatvanöt év közötti személy lehet, és csak akkor adakozhat, ha nincs vér útján terjedő fertőző betegsége. A jelentkezők között sok olyan fiatal van, aki a gimnázium utolsó évében ad vért, közülük 10-15 százalék általában rendszeres donorrá válik, de jelentősebb az olyan serdülők száma, akik véradásuk során a családi példát követik.
– Fontos az, hogy a gyermek lássa a szüleit vért adni, ezért minden évben a Margitszigeten a gyermeknapon olyan véradást rendezünk, ahol a kicsik ott állhatnak adakozó szüleik mellett – meséli az igazgatónő. A véradók átlagéletkora ennek ellenére hazánkban a magasabb kor felé tendál.
Az OVSZ nagy figyelmet fordít arra, hogy a vér útján terjedő betegségeket kiszűrje. Ezt segíti a vér vizsgálata, ami a visszatérő donorok számára is hasznos, rendszeres jelentés egészségi állapotukról. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően 1959 óta nálunk is térítésmentes a véradás.
Tóth Klára minőségbiztosítási osztályvezető szerint azzal, hogy pénzbeli juttatásokat nem kap a donor, kiküszöbölik, hogy megélhetési véradás legyen az országban és csak a legegészségesebb populáció adakozzon. A hagyományos vérvétel során a véradótól egy egység, azaz 450 ml vért vesznek, ami három komponensre választva legalább három ember életét mentheti meg. Az OVSZ használatában áll két új készülék, amelyek segítségével egy donortól a szokásos húsz perc alatt két egység vért vesznek le. Az új módszer segítségével azokat az összetevőket, amikre a vérkészítményekhez nincs szükség, visszajuttatják a szervezetbe. Az egészségügyben legnagyobb szükség a vörösvérsejt-készítményekre van, eltarthatóságuk maximum 35 nap, ezért a folyamatos pótlásuk rendkívül fontos. Az OVSZ diszpécserszolgálata figyeli a vérvételek számát, és a készítmények intézetenkénti eloszlását, igény szerint szervezi az átcsoportosítást, hogy selejtezésre csak a legvégső esetben kerüljön sor. Véradóhelyekkel találkozhatunk több helyen, mint például a Szigeten vagy az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóján (EFOTT).