Salamon Berkowitz amerikai-magyar üzletember a Traubisoda gyártásával, majd az üdítőital védjegye körül tíz éve folyó jogvitával vált ismertté Magyarországon. Időközben egy másik nosztalgiatermék, a Márka üdítőcsalád gyártásához is hozzáfogott balatonvilágosi és veszprémi üzemében. Ezzel komoly érdeksérelmet okozott a Márkát a hetvenes évek eleje óta palackozó Pest Megyei Pincegazdaság jogutódjának, a Promontorbor Rt.-nek, amely azóta is forgalmazza az ismert italt. Ez a vállalat rendelkezik az üdítőcsalád védjegyoltalmával is.
Berkowitz vállalkozása felperesként azt kérte a bíróságtól: állapítsa meg, hogy a Traubi Hungária Rt. használati joggal rendelkezik a Márka üdítők védjegyére. A Fővárosi Bíróság elutasította az amerikai vállalkozó keresetét. Jórészt helyt adva az alperes Promontorbor ellenkeresetének, megállapította: a Traubi Hungária Rt. az üdítő előállításával bitorolja a Márka védjegyet, továbbá eltiltotta a céget a gyártás folytatásától, s elrendelte a készletek megsemmisítését.
A Traubi Rt. képviselője – a bíróság által el nem fogadott – érvelésében azt hangoztatta, hogy nemcsak a Pest Megyei Pincegazdaság, hanem számos más állami gazdaság is gyártott Márka üdítőt a rendszerváltás előtt. A vállalat arra alapozta jogosultságát, hogy időközben jogutódjává vált az Eger-Ital Kft.-nek, amely az egyik korábbi gyártó állami gazdaságtól származtatja a jogait. A Promontorbor Rt. ellenkeresetében egyebek mellett arra hivatkozott: az Eger-Ital Kft. korábban olyan kis mennyiségű üdítőt állított elő, hogy nem volt indoka a közbelépésnek, ám a Traubi Rt. piacra lépése már komoly piaci zavarokat okozott, és megtévesztette a vásárlókat. A Fővárosi Bíróság a védjegybitorlás megállapításának indoklásában sorra elutasította Berkowitzék érveit, és kiemelte, hogy a védjegyoltalommal csak a Promontorbor Rt. rendelkezik.
Nincs Rágalmazás. Precedensértékűnek nevezte Karas Mónika védőügyvéd a Fővárosi Bíróság (FB) lapunk munkatársának ügyében hozott jogerős ítéletét. Az FB elutasította Salamon Berkowitz keresetét, aki rágalmazás vétségének megállapítását kérte a Napi Magyarország hat évvel ezelőtti, valamint a Magyar Nemzet négy évvel ezelőtti cikkének megállapításáért. Az FB arra a következtetésre jutott, hogy az írások az üzletember magatartásával foglalkoznak, a megállapítások a vélemény és nem a tényállítás kategóriájába tartoznak, ezért rágalmazás tényállása sem valósulhatott meg.
origo.hu
Megérkezett a konvoj az ország karácsonyfájáért – videó
