A pihenni vágyóknak a hegyvidéki üdülőhelyeket ajánljuk, de ha valakinek szórakozásra, kikapcsolódásra van kedve, akkor irány a tengerpart! – foglalja össze tömören állítólag orvosi javallatra alapozott nyaralási útmutatóját egy kolozsvári turisztikai iroda munkatársa. Mivel mindkét üdülési formát kipróbáltuk már, hajlunk arra, hogy az ismeretlen doktorral együtt igazat adjunk neki. Románia amúgy gyönyörű hegyvidéki üdülőivel ellentétben a tengerpart nyaranta valóban sokkal jobb kikapcsolódási lehetőséget kínál, nemhiába szemelték ki maguknak az amerikaiak is katonai bázisok telepítése céljából. Az amerikaiak első, két évvel ezelőtti „partraszállása” adta reklámlehetőséget például „Az amerikaiak megérkeztek a tengerpartra. Jöjjenek önök is!” szlogent hirdetve aknázták ki a romániai utazási irodák, turisztikai ügynökségek. Ha nem is emiatt, de a tengerpart mára Románia legkeresettebb és legforgalmasabb üdülőhelyévé vált, amelyet évente több százezren keresnek fel a nyári turistaszezon idején. Most, hogy vége a román vasutassztrájknak, a legtöbben vonaton teszik ezt, amely bukaresti átszállással a magyar turisták számára is kézenfekvő, de a Budapest–Constanta közvetlen repülőjáratokon kívül az Arad–Ploiesti–Bukarest nemzetközi útszakasz, majd egy 250 kilométeres autópálya akár egy nap alatt is leutazható.
A Duna-delta Kilia ága, valamint Dobrudzsa legdélibb része, Vama Veche közötti 244 kilométerből a „román Riviéra” mindössze 72 kilométeres szakasza alkalmas a fürdőzésre. Noha ezen a partszakaszon már a XIX. század végén meghonosodott a turizmus, a jelenleg közkedvelt üdülőtelepek többségét csupán a múlt század ötvenes éveiben építették ki és korszerűsítették. Eforie, Mamaia, Neptun, Olimp, Costinesti és Mangalia üdülőin ma szállodák, panziók, motelek, kempingek, magánházak tucatjai várják a turistákat. A román turisztikai minisztérium adatai szerint tavaly csaknem 700 ezer regisztrált turista kereste fel a partot, és a tizedük külföldről érkezett. Őket csak a Constanta közeli Mamaián, a román beach legrégebbi, 1906-ban kialakított üdülőhelyén száz szálloda, tucatnyi villa és kemping várja. No meg a helybeli lakosok, akik májustól késő őszig vendégfogadóvá alakítják otthonukat, tíz-húsz euróért kínálva például egy tömbházszobát. Ezt a fajta vadturizmust ellenben nem ajánlatos kipróbálni: csapnivaló a higiénia, és előfordul, hogy idegenekkel kell együtt laknia a vendégnek.
Ráadásul nem is sokkal olcsóbb mulatság a szállodák, panziók árfekvésénél. A tengerparti szállodák egyik évről a másikra átlagosan hat-hét százalékkal emelik a tarifákat, azonban a júliusban kezdődő főszezonra akár húszszázaléknyit is emelkedhetnek az árak a május–júniusiakhoz képest. Jelenleg például Mamaián fejenként 1,3 millió „régi” lejért (36 euró) háromcsillagos hotelben bérelhető szoba egy éjszakára, négycsillagos szállodában ez az ár 80 eurónál kezdődik (amiért reggeli is jár), míg egy kétcsillagosban húsz euróért is megalhatunk. Alacsonyabb árfekvéssel, ám kielégítő körülmények között üzemelnek a román panziók is, amelyekben már 30 euróért is kapni dupla ágyas, légkondicionáló berendezéssel, televízióval ellátott szobát. Ezekben a vendéglátó-ipari egységekben természetesen sokat adnak a higiéniára, a kiszolgálásra, mivel a szálloda- és a panziótulajdonosok többsége belátta: nem elég, ha a nyugati színvonalhoz való közeledés csupán az árak terén mutatkozik meg Romániában, ennek szükségszerű velejárója a szakképzett, udvarias személyzet alkalmazása is. Ezért a tengerparti éttermek, gyorsbüfék többségében vendégcsalogatóbbá vált a kiszolgálás, az árak pedig a külföldiek számára különösen kedveznek, ha azt veszszük, hogy 15 euróért kettesben költhetünk el egy háromfogásos ebédet, belekóstolva a román, a török vagy akár az olasz gasztronómia ételeibe. A fagylaltot, főtt kukoricát, üdítőt, sört már közvetlenül a partig kihozzák, így megtehetjük, hogy reggeltől estig ki sem vesszük a lábunkat a hullámokból.
A külföldiek között a magyar turistákat különösen kedvelik a tengerparti román vendéglátók, akik viccelődve meg is lovagolják, hogy vészesen apad a Balaton… Az évekkel ezelőtt még főleg a hátizsákos fiatalok által látogatott, ám mára családiasabbá varázsolt Costinestiben például magyarul is hívogatják a klienst sétahajózni, motorcsónakozni, felfújható, banán alakú gumialkalmatosságon szórakozni. És hogy a fürdőzésen, a napozáson, a shoppingoláson vagy akár a kaszinózáson kívül mi mindent érdemes még kipróbálni a román Riviérán? Feltétlenül el kell látogatni például a grandiózus mamaiai szórakoztatóközpontba, a három hektáron elterülő akvaparkba, amely medencékkel, óriás- és kamikazecsúszdákkal, 360 méter hosszan kígyózó mesterséges folyóval várja a betérni vágyót. Maradéktalanul kiaknázhatók a latin nevén Pontus Euxinusként ismert Fekete-tenger nyugati partvidékén az időszámításunk előtti VII–VI. században létesített görög kolóniák idejéből fennmaradt történelmi látványosságok. Mangalián az egykori Callatis várromjai (ezekre húzták fel a négycsillagos President szállodát), Constantán zenei és drámai színház, tengerészeti, népművészeti, történelmi, régészeti múzeumok, planetárium, delfinárium, akvárium, csillagvizsgáló fogadja a kultúrakedvelőket, valamint számos műemlék. Ezek egyike az Anghel Saligny által tervezett constantai kikötő daruerdejétől száz méterre található kaszinó épülete, amelyet a múlt század elején Daniel Renard és Petre Antonescu építészek szecessziós stílusban terveztek. Az impozáns, tengerre hajló épület egyetlen szépséghibája, hogy öles felirata ellenére negyven éve nem működik benne kaszinó…
Constanta (ókori nevén Tomis) régi központjában található még a gyengéd szerelem költőjének, Ovidiusnak a szobra is, ő egyébként hajdan itt töltötte száműzetését. A közvetlenül a part mellett fekvő óváros hangulatához tartoznak az épületeket elözönlő és ugyanitt fészkelő sirályok és sarlós fecskék ugatásszerű hangjukkal és vijjogásukkal.
A megyeszékhely szerepét is betöltő part menti város kulturális, vallási sokszínűségét az itt élő török és tatár közösség gazdagítja, amelynek lélekszáma 25 ezerre tehető a megyében. A tucatnyi dobrudzsai mecset közül a muzulmán vallásúak leginkább a Constanta központjában fekvő minaretre a legbüszkébbek. Az 1910-ben I. Károly román király rendelete nyomán, egyiptomi-bizánci stílusban újjáépített mecset Mahmud szultán nevét viseli, és ma is a legfontosabb imahelye az itteni muzulmánoknak. A turisták itt megcsodálhatják Európa egyik legnagyobb, 144 négyzetméteres, 490 kilogrammos keleti szőnyegét, amely a XIX. században még az Ada-Kaleh-i mecsetet díszítette. De 140 lépcsőt felmászva felhághatnak a 47 méter magas toronyba is, ahonnan pazar kilátás nyílik a tengerre és a városra.
A dobrudzsai regionális vízügyi igazgatóság szakemberei évről évre megkondítják a vészharangot, hogy a tengeri erózió, a hidrotechnológiai munkálatok, a tenger vízszintjének növekedése miatt belátható időn belül eltűnhet a romániai partszakasz. (Eforie üdülőtelep homokos fövenyéből 40, a Neptunéból 24, míg a Venus és a Saturn plázsából 36 métert haraptak le a hullámok.) A partapadás mégsem fenyeget olyan közvetlen veszéllyel, mint a magyar tenger, a Balaton víztelensége, a 17 százalékos sótartalmú Fekete-tenger vizében még valószínűleg hosszú ideig megmártózhatunk.
origo.hu
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó
