Csaknem nyolc órán keresztül szavazott tegnap az Országgyűlés a jövő évi költségvetésitörvény-javaslathoz benyújtott módosító indítványokról, ezúttal azonban csak az egyes fejezeteken belüli átcsoportosításokról döntöttek a honatyák. A parlament 195 igen szavazattal, 130 ellenében, egy tartózkodás mellett elfogadta a kormány által támogatott módosító javaslatokat, azok kivételével, amelyekről a frakciók különszavazást kértek. A most megszavazott változások egy része a rosszabb gazdasági helyzet esetére elkülönített tartalékokból vesz el, s a költségvetési fegyelem felpuhításának tekinthető az a döntés is, amely értelmében a családi pótlék keretéből biztosítják a babakötvény fedezetéül szolgáló 3,8 milliárd forintot.
Határozat született a telefonáfa ügyében is: a T. Ház továbbra is az uniós rendelkezésekkel ellentétes 50 százalékban határozta meg a céges telefonköltségek leírható áfájának arányát. A képviselők egyben elutasították Tállai András fideszes képviselő kezdeményezését, aki a tavaly érvényes 70 százalékra emelte volna a leírható áfa arányát. A javaslat elfogadása mintegy 12 milliárd forint megtakarítást jelenthetett volna a vállalkozások számára.
A technikai háttér hiánya miatt 2007-re csúszik a havi elektronikus adatszolgáltatás és bevallás bevezetése, azaz jövőre mégsem kell minden cégnek kötelezően elektronikus adóbevallást tennie. Korábban beszámoltunk arról, hogy az APEH nem készült fel az új eljárás bevezetésére. Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője a korábbi elképzelések megváltozását azzal indokolta, hogy a kisebb cégek esetében hosszabb felkészülési időt kell hagyni, így esetükben nem indokolt az e-bevallás jövő évi bevezetése. Tájékoztatása szerint az elektronikus adatszolgáltatás új rendszerét jövő év második negyedévétől mintegy ötvenezer vállalkozásra terjesztik ki. E körbe tartoznak a tízezer legnagyobb adózón kívül azok a társaságok, amelyek havi vagy negyedéves bevallásra kötelezettek.
Tiltakozik az MKIK. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) aggodalommal szemléli, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban a bevételkiesés ellensúlyozására az eredetileg benyújtott javaslathoz képest a vállalkozói szférától újabb elvonásokat terveznek – áll a kamara MTI-hez eljuttatott tegnapi közleményében. Az MKIK álláspontja szerint a kisvállalkozások helyzetét tovább rontja az a kormánypárti módosító javaslat, amely értelmében a minimálbért a középfokú végzettségűekre előírt bérminimum váltaná fel. Ez az indítvány ugyanis mintegy 28 milliárd forinttal csökkentené a vállalkozások jövedelmét.
Dráguló rezsiköltségek. Idén, az első tizenegy hónapban átlagosan 3,6 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az elmúlt év azonos időszakában. Tavaly novemberhez képest pedig 3,3 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése – tette közzé tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Az átlagos inflációt meghaladó mértékben, 6,9 százalékkal drágult az áram, miközben a vezetékes gázért 5,9 százalékkal, a háztartási energiáért pedig 5,6 százalékkal kell többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt. A helyi tömegközlekedés 14, a csatornadíj és a szemétszállítás 12-12 százalékkal drágult, az élelmiszerek árai azonban az átlagosnál kisebb mértékben, 2,8 százalékkal növekedtek. Az üzemanyagok áremelkedése ismét magasabb volt az átlagosnál: ezek 8,3 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel ezelőtt. A nyugdíjasok fogyasztási szokásaihoz igazított infláció továbbra is meghaladja az átlagos fogyasztóiár-emelkedés ütemét, az előző év novemberéhez viszonyított drágulás ugyanis itt 4,1 százalékos volt. A tegnap nyilvánosságra hozott inflációs adat az előzetes várakozásokhoz képest némileg kedvezőtlenebbnek számít, mivel múlt hónapra az elemzők 3,2 százalékos éves áremelkedést vártak.
Vita az adósságról. Ismét a figyelem középpontjába került adósságunk kérdése, miután Járai Zsigmond jegybankelnök arra figyelmeztetett, hogy – hasonlóan az 1995-höz – devizaadósságunk újra eléri a bruttó hazai termék 30-35 százalékát. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a nemzetgazdaság devizában fennálló bruttó adóssága az idei második negyedév végére elérte a 36,9 milliárd eurót. Adósságunk növekedése múlt év elejétől gyorsult fel: 2004 első negyedévében a devizában fennálló bruttó adósságállomány 26,7 milliárd eurót tett ki, egy évvel később már 33,7 milliárdot. Az elmúlt hónapok tendenciái alapján elemzők az adósság további növekedésére, év végére mintegy 40 milliárd euróra rúgó adósságállományra számítanak. A nettó és a bruttó adósság GDP-arányos értékét vizsgálva megállapítható, hogy 1995-től 2001-ig csökkent az adósságállományunk, ezt követően azonban gyors ütemben újra növekedni kezdett.
