Világos választ vár a Fidesz Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől arra, hogy támogatja-e az ellenzéki párt munkahelygarancia-javaslatát. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a kormányfő hétfőn pökhendi és semmitmondó feleletet adott Orbán Viktor Fidesz-elnöknek. A munkahelygarancia-javaslat öt elemét idézve Áder hangsúlyozta: választ várnak arra, támogatja-e a miniszterelnök a törvényben való garantálását annak, hogy az állam nem tartja viszsza a vállalkozásoknak jogszerűen visszajáró áfát, illetve hogy az állami beruházások esetében a teljesítés után az állam haladéktalanul fizesse ki az elvégzett munkát.
A Fidesz arra is kíváncsi, hogy támogatja-e Gyurcsány Ferenc egy munkahelygarancia-alap létrehozását, amely átvállalná a követelések behajtását a vállalkozásoktól. Ez mentesítené a jogi és bürokratikus terhek alól a cégeket, valamint lehetőséget biztosítana arra, ha időben hozzájutnak követeléseikhez, tovább folytathassák munkájukat. Az állam az átvállalt követelést a jogi eljárásokat követően behajthatná. Az uniós pályázatokon nyertes hazai kis- és középvállalkozások esetében az eddigi 25 százalékról 50 százalékra növelnék az előfinanszírozással zajló beruházások mértékét, így jelentősen csökkenhetnének a vállalkozások terhei, és kikötnék, hogy a ki nem fizetett számlák után a vállalkozásoknak nem kell áfát fizetni.
Áder kiemelte, hogy ha a miniszterelnök úgy gondolja, a javaslatban megfogalmazott lehetőségek köre bővíthető. – Világos kérdésekre világos választ várunk. Ha a kormány valóban foglalkozik ezzel a kérdéssel, ahogy azt a kormányfő jelezte hétfőn a parlamentben, akkor ez nem okozhat nagy nehézséget Gyurcsány Ferencnek – jegyezte meg a frakcióvezető. A Fidesz javaslata mellett érvelve a politikus idézte az Ecostat felmérését, amely szerint 2004-hez képest a nagyvállalatoknál 11 százalékkal, a közepes vállalkozásoknál 19 százalékkal, a kisvállalatoknál pedig 28 százalékkal nőtt a körbetartozások mértéke. A kereskedelmi kamara számításai arra is rávilágítottak, hogy a kisvállalkozások behajtási követeléseinek összege eléri árbevételük 15–20 százalékát, vagyis megegyezik nyereségükkel.
Mindeközben a körbetartozások több mint százezer munkahelyet és vállalkozást érintenek, az építőiparban 150 milliárd forintot tesz ki a tartozások mértéke, a teljes gazdaságban pedig közel 800 milliárd ez az összeg. Áder János úgy véli, a munkahelyek veszélyeztetéséért, a körbetartozásokért, a kifizetetlen számlákért javarészt az állam, a Gyurcsány-kormány felelőtlen magatartása okolható, hiszen az elmúlt időszakban az állam részben jogszerűtlenül tartott viszsza áfakifizetéseket, nem fizette ki az uniós és magyar pályázati pénzeket, valamint beruházások megrendelőjeként sem fizeti ki az elvégzett munka ellenértékét. A sor elején tehát – hangsúlyozta a Fidesz politikusa – a tartozások elindítójaként az állam áll.
A fentiekre reagálva Batiz András kormányszóvivő kijelentette: ellenzéki ötletek véleményezése nem feladata sem a kabinetnek, sem a miniszterelnöknek. Batiz megjegyezte: a kormány dolgozik egy faktorálási megoldáson (lásd keretes írásunkat.)
A Fidesz-frakció nem szavazta meg a körbetartozások rendezését célzó, a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító indítványt – rótta föl Gál J. Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője. A Fidesz szerint viszont Gál J. Zoltán csak tapasztalatlansága és a kellő tájékozódás elmulasztása miatt gondolhatja komolyan, hogy a kérdést egy kapcsolódó módosító indítvánnyal meg lehet oldani.
Nem létező árfolyamról beszél a kormány. A faktorálócégek átlagosan 95–98 százalékot adnak egy számláért – állította tegnap lapunk kérdésére Batiz András kormányszóvivő. Ezzel szemben a Magyar Nemzet által megkérdezett szakemberek ezt kizártnak tartották. Felhívták a figyelmet arra: ha 98 százalékért vennének meg egy követelést, és az állam nem fizet határidőre, akkor ez nekik azonnal veszteség lenne. Az állammal szembeni követelést legfeljebb annak nyolcvan százalékáért lehet eladni, ennél már csak roszszabb árfolyamon tud ki nem egyenlített számlái után azonnal pénzhez jutni valaki. A faktorálás azt jelenti, hogy ha egy cégnek nem fizetik ki a pénzét, akkor egy erre szakosodott vállalkozónál el lehet adni a követelést, persze kevesebbért, mint amennyit akkor kapna kézhez, ha az állam időben fizet. A továbbiakban pedig a faktorcég próbálja behajtani a számla ellenértékét.