Kolumbuszt nem előzték meg a kínaiak

A Magyar Nemzet 2006. január 17-i számában Kínai hajós fedezte fel Amerikát? címen írás jelent meg arról, hogy Kínában előkerült egy olyan, 1763-ban készült világtérkép-másolat, amelynek eredetije állítólag 1418-ból való. A térképen Észak- és Dél-Amerika is szerepel, amiből esetleg az következnék, hogy a jelzett időben az ismert kínai admirális, Zheng He (a régi írásmód és kiejtés szerint: Cseng Ho) világfelfedező utazásai során járt Amerika földjén, vagyis 74 évvel megelőzte Kolumbuszt.
A térképet szakértők vizsgálják, és a közeljövőben Londonban is bemutatják.
Nem kell hozzá különösebb szakértelem, hogy az állítás (amely jelenleg egyébként is kérdőjelesen fogalmazott) alapvetően gyenge pontjait észrevegye az, aki – akár csak amatőrként – csupán egy keveset is foglalkozott a témával.
Az említett térképmásolatot a híradók is közölték a tv-ben, amelyen a teljes amerikai földrészen kívül még Ausztrália egyes partvonalai is láthatók. Véleményem szerint a térképmásolat az 1700-as években a világról addig megalkotott ismereteket tükrözi, összegzi. Magyarán: azokat a helyeket, amelyeket 1492/93-tól több mint két és fél évszázad alatt az öt akkori tengeri hatalom (Spanyolország, Portugália, Hollandia, Anglia és Franciaország) együttesen fedezett fel több száz expedíció során. Zheng He (Cseng Ho) admirálisnak egy, maximum két szabad éve volt erre, hiszen az első útjától (1405-től) az utolsóig (1431–33-ig) mind a hét óriási utazása dokumentálva lett. Még ha át is vetődött volna egy rövid időre Amerika nyugati partjaira (pl. 1416-ban, mely évből nincs dokumentált útja), hogyan térképezhette volna fel az egész ikerkontinenst északtól délig, s a Csendes-óceántól az Atlanti-partokig pár hónap alatt, ha erre az európai civilizációnak Kolumbusz első útjától a Cook kapitány útjait megelőző évekig 270 esztendőre volt szüksége? Sehogy! A korabeli kínai térképmásoló az 1760-as években csak néhány évvel (esetleg egy-két évtizeddel) korábbi térképet másolhatott át, és arra azt írta rá (talán ő, talán más, ezt a szakértők majd tisztázzák), hogy „1418-as” térképről végezte a másolást. Hogy miért tette ezt? Talán valamiféle hazafias büszkeségből, vagy ki tudja, miért, hogy a későbbi korokban netán ettől azt vélik majd: a kínaiak megelőzték az európai civilizációt a felfedezések terén. Hogy ha az illetőnek valóban a kezei közé került volna egy 1418-as térkép, amelyen egész Amerika rajta van, azonnal a korabeli császári földrajztudósokhoz és térképészekhez rohant volna felfedezésével: „Hoppá, hát mi már rég megelőztük a Kolumbusz-korabeli Európát!” Hiszen a térképmásolók nem voltak buták, tanult, művelt embereket alkalmaztak erre, és a térképre vésett 1418-as év bizonyára bárkinek szemet szúrt volna (már az 1760-as években is), nem csupán a XXI. századi kutatóknak.
Zheng He utazásait egyébként a magyar nyelvű National Geographic 2005. júliusi számának vonatkozó cikke (108–123. oldalak) részletesen és hitelesen tartalmazza, összhangban az 1991/93-as kiadású The Times/Atlasz-Felfedezések című munkájában foglaltakkal, amelyek a fenti véleményemet alátámasztják.
Ifj. Kun István, Budapest