Mladics rejtélyes elfogása

Tisztázódott a helyzet Ratko Mladics hágai vádlott „letartóztatásával” kapcsolatban. A boszniai szerb fegyveres erők volt parancsnoka a belgrádi hatóságok kezén van, zajlanak a tárgyalások Hágába juttatásának módozatairól, ám talán még ennél is fontosabb: megvan a – kényszer alatt létrejött – belgrádi politikai akarat a Mladics-ügy megoldására, s úgy tűnik, már nem a retorika szintjén, bár hivatalosan senki semmit sem közöl a cáfolatokon kívül.
A szerb sajtó az ügy részleteiről nagyon eltérően ír, ám információik tulajdonképpen a fentieket erősítik meg, tehát azt, hogy Mladics kézre került, s most csak arra a hírre várnak, hogy megadja-e magát vagy letartóztatják. Csak a beavatottnak tűnő Politika adott egy kissé gunyoros címet: A sajtó letartóztatta Mladicsot.
A kedd délutáni hír megjelenése a legkeresettebb hágai szökevény elfogásáról pedig sem újságírói bravúr, sem újságírói baki nem volt. E feltételezést az is alátámasztja, hogy az „értesülést” a Tanjug tette közzé, hogy egyúttal lemérjék vele, milyen reagálásra lehet számítani a szerb közvéleményben. Kiderült, hogy nagy felháborodást nem vált ki az elfogása. Sőt az internetes reagálásokból arra lehet következtetni, hogy a többség támogatja kiszolgáltatását.
Nem így látja viszont Tomiszlav Nikolics radikális párti vezető, Seselj helyettese. Mindazonáltal beismerte, hogy valami azért megmozdult Mladics ügyében. Megismételte, hogy sem Mladicsnak, sem Karadzsicsnak nem szabad élve a hágai törvényszék elé kerülnie. Szerinte tegnapra virradó éjszaka sokan nem tudták mit kellene most tenni. Szerinte a virtuális letartóztatással tesztelték a nép reagálását.
Carla del Ponte hágai főügyész, akinek most is igen megbízható információi vannak a háborús bűnökkel vádolt személyekről, tegnap délutáni sajtóértekezletén kijelentette, hogy Ratko Mladicsot nem tartóztatták le, továbbra is szabad, ám a szerb hatóságok bármikor őrizetbe vehetik. A főügyész megerősítette, hogy Belgrád közölte vele, Mladics továbbra is szabadlábon van. Azt állította, hogy nincsenek is tárgyalások az önkéntes feladásról.
Mint ismeretes a hágai Nemzetközi Törvényszék 1995-ben emelt vádat a tábornok ellen a srebrenicai vérengzés (amikor is nyolcezer muzulmánt gyilkoltak meg), valamint más háborús bűnök miatt.