Végóráit éli a gyógynövénypiac

Bajba került a nem is olyan rég még jelentős hírnévvel büszkélkedő hazai gyógynövénytermesztés. Ha ma nem lépünk, holnap már késő lesz, mert most zajlik a világpiac átrendeződése. Olyan lehetőséget veszíthetünk el, ami sokaknak adhat megélhetést vidéken – állítják a szakemberek.

Hajdú Péter
2006. 02. 23. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hazai támogatási rendszer hiányosságai miatt egyre nagyobb hátrányba kerül a még mindig jelentős hazai gyógynövénytermesztés és -kereskedelem az európai piacon. Pedig természeti adottságainkat és hagyományainkat tekintve e területen az egyik európai nagyhatalom lehetnénk. Ezt bizonyítja, hogy a Traffic International adatai szerint az unió régi tagországaiba érkező mintegy százezer tonnás import egyik jelentős szereplője volt Magyarország, az EU-ba szállító kelet-európai országok közül csak Bulgária előzte meg. A piac viszont dinamikusan növekszik, az uniós behozatal most is évente mintegy 21 százalékkal bővül.
A szakmai elemzések szerint támogatási rendszerünkben kereshető a baj fő oka. Bár a gyógynövény-termesztők számára biztosítható állami pénzek nagysága akár kétszerese is lehetne a jelenlegi uniós területalapú támogatásnak, a magyar termelők csupán ez utóbbit kapják, ami – nemzeti kiegészítés nélkül – ráadásul csak közel harmada a nyugaton folyósított átlagos támogatásnak. A versenyhátrányt jól jellemzi, hogy a hazai gyógynövénytermesztést kétszeres költségek sújtják. Emiatt egyes hazai gyógynövény-feldolgozók és -forgalmazók kínálatában már legalább ötvenszázalékos súllyal részesednek a jelentősen olcsóbb szerb, lengyel vagy akár német termékek. Sőt ha figyelembe vesszük, hogy a számunkra hagyományos felvevőpiacnak számító Németországban, Franciaországban, Olaszországban vagy Hollandiában éppen most futtatják fel jelentős állami támogatással a gyógynövénytermesztést, akkor világos, hogy újabb vetélytársakkal kell számolni.
A forráshiányra vezethető viszsza, hogy már hosszabb ideje csak mintegy 25 ezer hektáron folyik hazánkban gyógy- és aromanövény-termesztés. A hátrányos helyzetű régiókban a lakosság megélhetésében komoly szereppel bír a gyógynövények gyűjtése: évente átlagosan mintegy ötezer tonna kerül ily módon a kereskedelmi forgalomba, szemben a korábban jellemző mintegy húszezer tonnával. A teljes piaci forgalom értéke mintegy harmincmilliárd forintra tehető évente.
A támogatási rendszer további súlyos hiányossága, hogy az olyan kiadásokat, mint például a fajta-előállítás, a -nemesítés, a legkülönbözőbb gyomirtási technológiák, vagy a fajtákkal kapcsolatos regisztrációs költségek, nem finanszírozzák központi forrásból. Márpedig ezeket a költségeket a termesztők többsége nem tudja saját zsebből kifizetni. Az egyre romló versenyképesség abból is adódik, hogy az unió számos országában ezeket a kiadásokat részben vagy egészben állami forrásból térítik.
A hazai szabályozás további rákfenéje, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozók már évtizedek óta elavultak, ráadásul az illetékes tárcák közötti tisztázatlan hatáskörök miatt sok esetben elvesznek az amúgy életképes javaslatok. Ahhoz, hogy versenyben maradhassunk az unióban is fellendülőben lévő „gyógynövényiparral”, nem csupán a hazai támogatási rendszer korszerűsítésére lenne szükség, de az ágazatot is a modern kor követelményeihez kell igazítani. Miután éppen most zajlik az európai piac újrafelosztása, nemcsak az uniós tagországokkal, a kelet-európai vetélytársakkal, hanem az öreg kontinensen kívüli versenytársakkal is meg kell küzdenünk.
A gyógynövényekkel kapcsolatos EU-szabályozás még csak most van kialakulóban, ezért most van lehetőség arra, hogy a hazai szakemberek érvényesíteni tudják a magyar érdekeket – figyelmeztetnek a területtel foglalkozó szakemberek. A hazai gyógynövénytermesztés és -értékesítés térnyeréséhez szükség van az olyan, hagyományosan jól eladható termékek, mint például a kamilla termőterületeinek növelésére. Elősegítheti a fejlődést az is, ha az olyan, korábban mezőgazdaságilag nem hasznosított termőterületeket, mint például a hegyvidéki, köves, lápos, vizenyős vidékek, is bevonják a gyengébb minőségű földet igénylő gyógynövénytermesztésbe. Mindemellett elengedhetetlen, hogy ne csak magával a nyers, illetve alacsony feldolgozottsági fokú termékkel, vagyis a szárított gyógynövénnyel jelenjünk meg a piacon, hanem a feldolgozóipar fejlesztésével és a magasabb hozzáadott értékű termékekkel, az úgynevezett preparátumokkal – gyógynövényből kinyert illóolajok, oldatok – nyerjünk teret a nyugat-európai piacon. Ezt a piac nemcsak elvárja, de hajlandó meg is fizetni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.