Eddig hárommilliárd forintba került az árvíz elleni védekezés, a rendkívüli kiadásokra félretett költségvetési tartalék – a korábbi költekezések miatt – azonban oly mértékben csökkent, hogy a pénzhiány most problémát jelent a további árvízi kiadásoknál. A Pénzügyminisztérium adatai értelmében a büdzsé tartaléka már ennek a hónapnak a közepére annyira megcsappant, hogy az első fél évre mindössze négymilliárd forint maradt a rendkívüli tételekre; ez az összeg pedig a vízügyi tárca tegnap közölt igényei alapján nem lesz elegendő az árvízi védekezésre. A költségvetési tartalék azért különös jelentőségű, mert az egyes minisztériumok, illetve az önkormányzatok ugyan rendelkeznek úgynevezett vis maior kerettel, az előre nem látható kiadások legfőbb fedezetét azonban mégis a büdzsé általános tartaléka jelenti.
Költségvetési szakemberek már a költségvetés tavalyi parlamenti vitájakor a kötelező tartalékolás alacsony szintjére és az ebből fakadó kockázatokra figyelmeztettek. Minthogy a decemberi módosító javaslatok ismét a tartalékokból vettek el, a költségvetés végül mindössze 37 milliárd forintot, a teljes államháztartási kiadás 0,3 százalékát jelentő minimumösszeget különített el általános tartalékolásra. Tovább rontotta a helyzetet, hogy bár a tartalékot elvileg az előre nem látható kiadásokra kellett volna félretenni, idén mégis ebből a keretösszegből fizetett ki a kormány számos, előre jól tervezhető tételt, így például a Kossuth- és Széchenyi-díjak összegét. Az év eleji költekezések eredményeként az első fél évben rendelkezésre álló 15 milliárd forintból március közepéig 11 milliárd forintot már ki is fizetett a kormány, azaz a teljesítések jelentősen túllépték az időarányos szintet.
origo.hu
A Kondorosi Csárda még egy utolsó esélyt adott a rongálónak
