Az eddigi nagymértékű kormányzati költekezések alapján már korábban tudni lehetett, hogy a rendkívüli helyzetekre képzett és az első fél évre félretett tartalék nem lesz elegendő a védekezésre. A problémára az Állami Számvevőszék (ÁSZ) még tavaly felhívta a figyelmet. A természeti katasztrófákra való felkészülés ellenőrzéséről szóló számvevői jelentés arra figyelmeztet, hogy a védekezési feladatok ellátásánál folyamatos elbocsátások történtek, így a bevonható létszám drasztikusan lecsökkent. 1994-ben még húszezer fő dolgozott a védekezésben, 2004-re azonban négyezer főre csökkent ez a létszám. Az ÁSZ ezenkívül azt is megállapította, hogy a büdzsében árvízvédelemre félretett összeg nincs arányban a szükségletekkel, a karbantartási feladatoknál például a szükséges pénz fele sem állt rendelkezésre 2004-ben.
Eközben a tegnapi kormányzati nyilatkozatok közvetve megerősítették: majdnem üres az erre a fél évre előirányzott vis maior keret, amiből a költségvetés a rendkívüli kiadásokat, például az árvízi vészhelyzet költségeit finanszírozhatná. Ahogyan arról beszámoltunk, az idei évre a költségvetés mindössze 37 milliárd forintot, a teljes államháztartási kiadás 0,3 százalékát jelentő minimumösszeget különített el általános tartalékra. Noha a törvény szerint a tartalékot az előre nem látható kiadásokra kell fordítani, az idén mégis ebből a keretösszegből fizetett ki a kabinet előre jól tervezhető tételeket, így például a Kossuth- és Széchenyi-díjak öszszegét. A költekezések nyomán az első fél évben rendelkezésre álló tizenötmilliárd forintból március közepére csupán négymilliárd forint maradt.
Tegnap az is kiderült: mivel az első féléves keret a korábbi kormányzati költekezések miatt kimerült, a kabinet most arra kényszerül, hogy a második fél évre tartalékolt forrásokból fedezze a napi kétszázmillió forintot felemésztő védekezés legnagyobb részét.
Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője lapunknak a pénzek „átcsoportosítását” az árvízi vészhelyzettel indokolta. Mint fogalmazott, ilyen esetben hozzá lehet nyúlni a büdzsé második fél évre félretett rendkívüli tartalékához, azaz nem kell betartani a költségvetési törvénynek azt az előírását, amely 40 százalékban maximálja az első fél évben felhasználható összegeket.
Így azonban nem tudni, miből fedezik a védekezés költségeit, ha mondjuk ősszel a mostanihoz hasonló természeti csapás fenyegeti hazánkat.
Meggátolt töltéserősítések. Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje Egyetértésben a nemzettel című programjában az árvízvédelmi munkálatokkal kapcsolatban 2002-ben a Tiszára és a vízgyűjtő területére koncentrált. A szocialista politikus négy évvel ezelőtt azt ígérte, hogy 2004-ben befejezik a Tisza és mellékfolyói teljes körű árvízvédelmi rendszerének megépítését. A természet azonban még abban az évben figyelmeztetett, hogy nemcsak a Tisza, hanem a Duna gátrendszere is megerősítésre szorul. – A 2002-es dunai árvíz után az MSZP–SZDSZ-kormány azt ígérte, hogy a Duna-kanyar gátjait megemelik és megerősítik, ez azonban nem valósult meg – emlékeztetett Turi-Kovács Béla, az Orbán-kormány környezetvédelmi minisztere. Hozzátette: gondot jelent az is, hogy az MSZP– SZDSZ-kabinet alkalmatlanná tette a vízügyi igazgatóságokat a feladatra. A politikus megjegyezte, a kormány ütőképes vízügyet ígért, de ehelyett sok embert elbocsátottak, így a hatóság ma sem létszámban, sem szakmailag nem tud megfelelni a feladatoknak. A környezetvédelmi tárca egykori vezetője elmondta, hogy nagy kérdés, a 2002-ben már egyszer megterhelt gátak képesek lesznek-e elviselni a várhatóan napokig tartó víznyomást, miután azokat nem erősítették meg. – A polgári kabinet azt tervezte, hogy ezeket a munkálatokat mostanáig befejezi, de a 2002-es kormányváltás után erre már nem volt lehetősége – szögezte le Turi-Kovács.
Visegrád első embere is emlékszik a kormány 2002-es ígéreteire. – Négy évvel ezelőtt egy rendkívül nagy árhullám vonult le a Dunán, ami után határozott ígéretet kaptunk arra, hogy a Duna-kanyar teljes árvízvédelmi rendszerét átvizsgálják, és készül egy fejlesztési terv; de ez nem valósult meg – fogalmazott Hadházy Sándor.
Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere elmondta, a város ura a helyzetnek, de az állami gátrésznek a déli városrészen van egy szakasza, ahol 2002-ben is adódtak problémák. – Az említett szakaszt a kormány nem erősítette meg, így ott lehetnek gondok – jegyezte meg a városvezető.
– A Római-parton meg kell építeni a gátat, nem akarjuk, hogy minden évben elöntse az ár ezeket a nagyon drága üdülőket, vendéglőket, a családi házas területet. Ma találkozom a miniszterelnök úrral, itt a Duna-telepen, és az lesz az első, hogy ezt a lakókkal együtt föl fogom vetni – mondta 2002. augusztus 20-án, az ATV Nap-kelte című műsorában Demszky Gábor, aki később ígéretet tett az itt élőknek a gátépítésre, s ígéretét megismételte Budafokon, az ottani folyószakasz mellett is. Utóbbi gátat tavaly felavatták, viszont a Római-parti védmű megépítéséről a főpolgármester a napokban többször is kijelentette, hogy nincs rá pénz. Januárban Vajda Pál (MSZP) főpolgármester-helyettes és Tarlós István Óbuda polgármestere bemutatta a két önkormányzat közös finanszírozásával készült tanulmányterveket, amelyek alapján a Duna-parton építendő gát 4,8 milliárd forintba kerülne. A beruházás azonban a főváros feladata, bár a helyi vendéglősök és szállodatulajdonosok is jelezték, hogy részt vállalnának a költségekből.
origo.hu
Ukrán befolyás alatt állhat a Tisza Párt − itt vannak a bizonyítékok
