Vészhelyzetet hirdetett Gyurcsány

Árvíz-védekezési vészhelyzetet hirdetett ki tegnap Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök a kormányzati koordinációs bizottság javaslatára hozta meg döntését. „Az árvíz-védekezési vészhelyzetet a Duna folyón a Komárom–Esztergom–Budapest–Tass szakaszra, illetve az Ipoly folyón Ipolytölgyes és a torkolat közötti szakaszra hirdetem ki” – mondta Gyurcsány Ferenc a bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint. A kormányfő értelmezésében ez a rendelkezése arra ad felhatalmazást, hogy az érintett területek polgármesterei, illetve az érintett megyék közgyűléseinek elnökei, valamint Budapest főpolgármestere bizonyos döntéseket a képviselő-testületek és a közgyűlés előzetes jóváhagyása nélkül, személyesen meghozhassanak. Eszerint elrendelhető a lakosság vagy a lakosság egy része lakóhelyének elhagyása, a jogszabály szövege szerint a kitelepítés, elrendelhető a korlátozással érintett területeken vagy azok egy részén az ott-tartózkodás tilalma vagy engedélyhez kötése. Lamperth Mónika belügyminiszter a sajtótájékoztatón emlékeztetett rá: a Magyar Köztársaság alkotmányában van egy felhatalmazás, hogy veszélyhelyzet esetén az alapjogok korlátozhatók. – A miniszterelnök úr kinyilvánította, hogy erre semmiképpen sem kerülhet sor – szögezte le.
A miniszterelnök néhány órával később, a Pest megyei Kismaroson és Nagymaroson tett látogatása után azt nyilatkozta a távirati irodának, hogy súlyos az árvízveszély, de nem beszélhetünk katasztrófahelyzetről. Kifejtette, hogy eddig is rendelkezésre bocsátották az árvízi védekezéshez szükséges pénzt a településeknek.
– Nincs elég pénz egyelőre az árvíz elleni védelemhez – fejtette ki tegnap Szentendrén Orbán Viktor. A Fidesz elnöke újságírók előtt kijelentette: „Egy darabig még jön a homok, a gépkocsik, és van munkaerő, az önkéntesek is segítenek, de egy idő után az önkéntesek ereje már kevés, tehát pénz kell, mert e nélkül nem lehet védekezni.” Orbán Viktor szerint a vészhelyzet bejelentése azért fontos, mert azt követően nem helyi forrásokból kell finanszírozni a védekezést, hanem a kormány is segít, a költségvetést e célra meg kell nyitnia.
Az ellenzéki párt vezetője elmondta, hogy a Fidesz is megnézi, milyen összeget tud a védekezéshez rendelkezésre bocsátani, és gondolkodik a vasárnapi szolidaritási rendezvényen összegyűjtött pénzek átcsoportosításáról. „Most nem annak az ideje van, hogy számba vegyük, milyen védelmi munkákat mulasztott el a kormány az elmúlt négy évben, hiszen itt állunk térdig a vízben. Ilyenkor nem egymásra kell mutogatni, a Fidesz-kormány mindenesetre 203 kilométernyi gátat épített meg kormányzása alatt” – mondta, és megjegyezte: a költségvetésben minden évben számolni kell a gátépítéssel.

Nem kell a segítség? Nem érti a Karisz – a karitatív mentőszervezeteket tömörítő egyesület –, hogy miért nem tart igényt munkájukra az állam. A Karisz csoportvezetője lapunknak elmondta: megdöbbenve állnak a tény előtt, hogy bár a Duna esetében már nyakunkon a baj, a Tisza esetében pedig közelít, a kormány nem kéri fel őket, gyakorlatilag nem vesz tudomást a civil mentőszervezetekről. A csoportvezető tájékoztatása szerint több mentőhajóval, speciálisan kiképzett búvárokkal rendelkeznek a szervezetek, amelyek a legutóbbi tiszai árvíznél – például a tarpai gátszakadásnál is – sikeresen közreműködtek, de számos, külföldi katasztrófa esetében is bizonyítottak. Mindenféle speciális víz alatti feladat ellátására képesek: ilyen például a gátak meder felőli fóliázása, a csatornakifolyók víz alatti szigetelése. – A híradásokban hallhatjuk, hogy számos helyen szökőkútszerűen törnek ki a csatornák a nyúlgátak mögött, a gondot csak búvárok szakszerű közreműködésével lehet megszüntetni. És mi otthon ülünk. Egyszerűen érthetetlen számunkra az egész – szögezte le a csoportvezető. A kérdésre, hogy vajon miért nem kér a kormány a speciális képesítésű civil szervezetek munkájából, annyit mondott: dilettantizmus, szakmai féltékenység, szűkmarkúság lehet a háttérben. (Sz. Á.)