Még az 1970-es évekbeli két nagy olajválság idején sem volt akkora a magyar államháztartás hiánya, mint most – emlékeztetett a 9,5 százalékos idei államháztartási hiányról szóló kormányzati beismerés és a legfrissebb előrejelzések kapcsán Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, aki lapunknak rámutatott: Magyarország jelentős külső eladósodása az 1978-as olajválságot követően indult meg, amikor – akárcsak az elmúlt években – a kormány halogatta a szükséges kiigazító intézkedéseket. A közgazdászprofesszor szerint a jelenlegi és az akkori költségvetési válsághelyzet abban is hasonlít, hogy a korábbi eladósodásunkkor szintén kedvezőek voltak a nemzetközi hitelfelvételi lehetőségek, ugyanúgy, mint az elmúlt esztendőkben, amikor a magyar államadósság finanszírozásához nem volt nehéz befektetőket találni. Mellár az idei évre 10 százalék feletti hiányt vár, amely egybevág a Nemzetközi Valutaalap múlt héten közzétett 10-11 százalékos magyar deficitről szóló prognózisával. Mint mondta, hiábavaló bűvészkedés a nyugdíjkorrekcióval csökkentett hiányszámról szóló kormányzati kommunikáció, jövő év márciusától ugyanis már nem használhatjuk a deficitcsökkentés e módszerét.
A rekordnagyságú hiány veszélyeire figyelmeztetett Csaba László közgazdászprofesszor is, aki hangsúlyozta: utoljára 1945-ben, a második világháború utolsó évében volt a mostanihoz hasonló nagyságrendű államháztartási hiánya Magyarországnak. Hozzátette: az akkori tízszázalékos hiányból hét százalékot tett ki a háborús jóvátétel, három százalékot pedig az állam folyó vesztesége. Csaba László megdöbbentőnek nevezte, hogy ebben a helyzetben a kormány könnyedén lép túl több száz milliárd forintos hiánytételeken.
Tarthatatlannak ítélte az új hiánycélt tegnap az OTP Bank elemzési központja is, amely az idei évre 9,8 százalékos GDP-arányos államháztartási deficitet jelzett előre. A bank rámutatott: negatívan értékelhető, hogy az idén nem történik meg a MÁV és a BKV 400 milliárd forintra becsülhető adósságátvállalása. Az OTP szerint további, 170 milliárd forintos bizonytalansági tételt jelent a PPP-formában finanszírozandó autópálya-szakaszok költsége, az EU statisztikai hivatalától ugyanis nincs végleges állásfoglalás az Állami Autópálya Kezelő Zrt. részleges privatizációjáról.
A magas hiány kockázatain túl elemzők tegnap az elszabaduló infláció veszélyeire is figyelmeztettek. A legfrissebb előrejelzések a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Veres János pénzügyminiszter által jósolt pénzromlási ütemnél lényegesen magasabb inflációt prognosztizáltak. Az UBS pénzintézet már az idei év végére öt százalék feletti fogyasztóiár-emelkedést jelzett előre, jóllehet Veres János keddi nyilatkozata szerint az infláció idén három százalék alatt marad. A portfolio.hu internetes portálon közölt értékelés értelmében a Magyar Nemzeti Bank jelentős kihívás előtt áll, hogy az inflációs várakozások ne emelkedjenek meg. Az UBS a következő hónapokra 50 bázispontos kamatemelést vár.
Gyorsuló inflációt jósolt tegnap a Lehman Brothers befektetőház is, amelynek elemzése értelmében az idei megszorítások mintegy három százalékponttal emelik a pénzromlási ütemet. Az idei évre várt kamatemelés a pénzintézet szerint a forint árfolyamától, illetve attól függ, hogy a jegybank hogyan ítéli meg a költségvetői kiigazító csomagot.
Ellentmondás. Az új magyar kormány napokban ismertetett megszorításai és a választási ígéretek közötti ellentmondásról írt tegnapi számában a pozsonyi SME napilap. A liberális szlovákiai újság szerint „intő példa, ami most Magyarországon történik, mert a választók korrumpálásának árát maguk a választók fogják megfizetni, és nem a politikusok”.
Kritikával illette a Gyurcsány-csomagot tegnap a köztelevízióban Békesi László, a Horn-kormány pénzügyminisztere is, aki szakmailag hiányos programnak nevezte a szigorításokat, és meglehetősen primitív lépéseknek az adóemeléseket.
origo.hu
Nagykanizsa híres a vicces kocsmanevekről, hallott már a Tanácsházáról?
